Richard C. Hoagland, a NASA, illetve több űrkutató cég, valamint a CBS társaság tudományos szakértője.
1993-ban megkapta az Angstrom Medal for Excellence in Sciene kitüntetést, az “Enterprise Mission” keretében végzett tevékenységéért. 18 éven át volt vezetője egy sok tudósból álló csapatnak, feladatuk volt annak kiderítése, hogy a Marson tényleg egy korai civilizáció nyomait találták meg.
Később 18 hónapon át vizsgálta a Hold rejtélyeit.
1976-ban a Viking űrszonda készített felvételeket a Mars felszínéről és ekkor egy érdekes alakzatot vettek észre a kutatók egy arcszerű képződményt.
Mivel a felvevőkamera még katódsugaras volt, a számítástechnika gyerekcipőben járt, nehéz volt dönteni. Mindenesetre a NASA vezetősége bejelentette, hogy egy természetes képződmény.
Bonyolult matematikai algoritmusokkal, és nagygépes rendszerekkel, megpróbálták a felvételeket életre kelteni.
Miközben egyre jobban körvonalazódtak az arc vonásai, feltűnt egy kis település is a nevezett emberszerű arc mellett, piramisokkal, főtérrel, és egyéb építményekkel.
Mivel ekkor már nem volt kétséges, hogy olyasmit fedeztek fel, amit nem a véletlen hozott létre felmerült a kérdés, hogy ki lehetett az alkotó?
Természetesen a marslakók.
Azonban a Mars teljes éghajlatának tanulmányozása bebizonyította, hogy az eltelt 4,5 milliárd év alatt, 90%-ban fagypont alatti volt a hőmérséklet, ez nem kedvez, egy helyben létrejövő magasan fejlett civilizáció kialakulásának.
A Kalahari sivataghoz hasonlóan elképzelhető, hogy az élet egyszerű formában jelen van és arra a pár tízezer évre, mikor az Mars egyenlítőjénél pozitív a hőmérséklet, kizöldül a felszín, azonban évmilliók szükségesek egy állatfaj kialakulásához, nem beszélve egy intelligens civilizáció létrejöttéről.
Marad a válasz, csak olyan építhette, aki messziről idejött, ugyanis a Naprendszerben ilyen magas technikai fejlettségű kultúra nem létezett.
A romokat sok szögből, különböző napállással fényképezték le, majd nagy méretben kinagyítva kialakult egy kis település, piramisok és az Arc.
Egy kis település körvonalai, piramis, főtér, az arc, erődítmény szerű képződmény, stb. A méreteket jellemzi, hogy a piramis kb. 500-600m magas, alapja több mint 1km széles.
Különböző geometriai vonalakat ábrázolva kiderült, hogy a szögek nevezetes trigonometriai értékek, pi/3, 2pi/3, e/pi (e= a természetes alapú logaritmus alapja), míg a szögek aránya négyzetgyök2, négyzetgyök3, e/pi, stb. Minden szög nevezetes trigonometriai érték, még a szögek aránya is.
Szinte bármilyen méretet osztva egy másikkal, szabályosságot lehet felfedezni.
Például az Arc és a nagy piramis közötti távolság éppen a Mars átmérőjének 1/360-ad része. Tudni kell, hogy a 360 a sumer kultúra jellegzetes száma, a 60-as számrendszerből fakad, ma is ezt használjuk.
Ha egy tetraéder köré kört írunk, akkor a következő szabályosságot kapjuk.
Kiderül, hogy a kis település egy körbeírt tetraéder része.
Ilyen speciális geometria ilyen kis helyen lehet-e a természet véletlenszerű műve?
Akár lehet is, ahogy kiszámolták esélye 1 a végtelenhez, azaz nem igazán.
Az építés időpontja i.e. 500.000-300.000 közöttire tehető.
A Szfinx a Földön, túl attól, hogy hasonlít arcban a Marson található Arcra, elhelyezkedése érdekes geometriát mutat. Ráadásul éppen a Marson mért szabályosság jellemzi például az e/pi arányszám.
Mivel sok a hasonlóság a Marson talált település, illetve az első földi civilizáció, a sumer gigantikus építményei között, ezért felmerül a kérdés, közös építész tervezte és kivitelezte volna az építményeket.
Esetleg a sumerok építették? A megoldás kulcsát a sumer kultúra tanulmányozása adhatja…
Forrás: maga-a-valosag