Jennika Greer, a Chicagói Egyetem geológusa szerint megvan a bizonyíték arra, hogy más részein is kialakulhatott az élet a kozmoszban.
Ősi, szerves vegyületeket találtak egy objektumban, amely 2018 januárjában csapódott be egy fagyott michigani tóba
– írja a Live Science.
A szakértők szerint a felfedezés az élet eredetéről is árulkodik.
A tűzgömböt Kanada és az amerikai Közép-Nyugat több területéről is látták, az objektum mozgását és megsemmisülését ráadásul a radarok is észlelték, ez pedig megkönnyítette a meteoritvadászok munkáját.
Az objektum egy dió méretű darabját egy nemzetközi csapat nem sokkal a becsapódást követően vizsgálta meg.
Jennika Greer, a Chicagói Egyetem geológusa szerint a kőzet rendkívül jó állapotú, olyan, mintha egyenesen az űrből gyűjtötték volna be.
A szakértők mintegy 2600 szerves vegyületet találtak a kőzetben.
Az objektum a Naprendszer korai időszakából származik, anyaaszteroidája nagyjából 4,5 milliárd éves, összetétele pedig megközelítőleg 3 milliárd éve nem változott.
12 millió évvel ezelőtt az aszteroidával egy másik objektum ütközött, és levált az utóbb bolygónkba csapódó kisebb darab.
A szakértők szerint a magas vastartalmú, termikus metamorfizmuson átesett, H4 besorolású objektum igen ritka, csupán a földi meteoritok 4 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
Nem ez az első alkalom, amikor szerves vegyületeket észlelnek egy meteoritban.
A kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló objektumok a távoli múltban elősegítették a mikrobiális élet kialakulását a Földön.
Sőt, egyre valószínűbb, hogy ez a bizonyíték végleg rámutat: az idegen élet több helyen kialakulhatott a távoli világokban.
Ha ez az aszteroida és más hasonló űrkőzetek is többször tartalmazták az élet építőelemeit, akkor nagy bizonyossággal kijelenthető: máshol is szétszórhatták ezeket.
Vagyis az evolúció távoli galaxisok bolygóin is beindult.