Ha ez igaz, márpedig Newton nem nagyon tévedett, akkor az emberiség sorsa alapjaiban pecsételődhetett meg.
Isaac Newton, a világtörténelem egyik legmeghatározóbb tudósa, nem csupán a modern fizika úttörője volt, hanem életében olyan érdekes és meglepő dolgokat kutatott, melyek messze túlmutattak a tudomány határain.
Newton élete rejtélyekkel és különleges érdekességekkel volt tele, például családja címerpajzsa, melyet fekete alapon két lábszárcsont díszített.
Azonban talán leginkább meglepő, hogy a tudomány mellett szentírásokból próbált következtetéseket levonni, mégpedig a világvégét illetően.
Newton, noha híres tudományos eredményeiről, valójában többet írt a bibliai hermeneutikáról, vagyis a szent szövegek értelmezésének módszertanáról, és az okkult tudományokról.
Bár életében keresztény volt, megközelítése rendkívül egyedi és ortodoxól eltérő volt.
1704-ben Newton arra törekedett, hogy tudományos információkat gyűjtsön össze a Bibliából. Így jutott el arra a következtetésre, hogy a világvége legkorábban 2060-ban következhet be.
Ezt a gondolatmenetét megosztotta egy levelében, melyben azt írta, hogy a világvége bekövetkezése azután történhet meg, hogy az alapításától számított 1260 év elteltével.
Az alapítás időpontja az időszámításunk szerint 800-ban történt, így a kiszámított dátum 2060-ra esik.
Newton elemzése Dániel könyvéről és az apokalipszisről szóló részekről származik, valamint még a jeruzsálemi templom építését is tanulmányozta, mert úgy gondolta, hogy az tükrözi az egész univerzum rendjét és működését.