Lehet, hogy nem véletlen, hogy nincsenek kollektív emlékei az emberiségnek.
A Föld mélyéről előkerül régészeti leletek egy elhazudott idővonalról árulkodnak.
Lehetséges, hogy az ősi idegenek részben szándékosan ítéltek minket amnéziára?
Talán egyfajta büntetés lehetett az, hogy a kozmikus találkozást teljesen elfeledtük?
Könnyen lehet, hogy a saját fajunkat védték meg ily módon.
A feledés ugyanis könnyű dolog, nem gondterhes.
És mivel az emberiség nincs tisztában a múltjával, nem tud egykori “készítői”, vagyis teremtői nyomába eredni.
Így talán nyertek egy kis egérutat a kozmoszban – állítják egyes paleoasztronautikai elméletek.
Arról van szó, hogy ma már szinte senki sem tagadja, hogy az emberiség múltja nem teljesen úgy volt, ahogyan azt a történelemkönyvekből tanítják nekünk, és egy, vagy több földönkívüli civilizációval is kapcsolatban voltunk.
Csakis így lehet magyarázatot találni arra, hogy az ősi idők emberei miért voltak olyan hatalmas tudás birtokában.
És itt most nem csak asztronómiai tudásról van szó, hanem technika tudásról is.
Az ókori Egyiptomban például ismerték az elektromos áram fogalmát, mi több, készültek olyan szerkezetek, melyek áramot tudtak termelni.
Erről számtalan hieroglifa és faragás árulkodik, mint ahogyan arról is, hogy képesek voltak ezeket az eszközöket működtetni is speciális akkumulátorokkal, energiaforrásokkal üzemeltetni.
Mindezt több ezer éve voltak képesek megcsinálni és kivitelezni, nem árt, ha az eszünkbe véssük.
Sőt, egyes tudósok szerint az sem kizárt, hogy a piramisok tetején óriási fémgömbök kaptak helyet, melyek valahogyan az éterből voltak képesek energiát elnyelni, és azt hasznosítani.
A technika kiváltság volt, de létezhettek olyan egyiptomi régiók, ahol rendszeresen és napi szinten használták az áramot.
Sőt, 2 milliárd éves atomreaktorok nyomait is megtalálták már a Földön, melyek szintén nem természetes úton keletkezhettek a különféle vizsgálatok szerint.
A nyomok egyértelműen arra mutatnak, hogy az emberiség nem először, és talán nem is egyedül él a bolygón.
Lehet, hogy egyszer már kifejlődtünk, bejártuk a technológiai fejlődés rögös útját, azonban egy ponton kipusztíthattunk magunkat, vagy legalábbis a kihalás szélére sodortuk a fajunkat.
Az “istenek” beavatkozása ekkor érkezett azzal, hogy újraindították a Földön a fejlődést és az evolúció látszatát megteremtették.