A tudósok és a NASA mérnökei szerint a Holdra szálláshoz hasonlítható mérföldkő jön az emberiség történetében.
Minden eddiginél gyorsabb csillagközi utazást ígér egy frissen megjelent tanulmány, amelynek tartalmáról a Newsweek számolt be pénteken.
A német Max Planck Intézet munkatársai egy olyan űrhajó lehetőségét vetették fel, amely egy minden eddiginél könnyebb anyagból, aerografitból készülne, ezzel pedig tizenötezerszer könnyebb lenne, mint egy hasonló méretű, alumíniumból készült jármű
-írja a Qubit.hu.
A könnyű űrhajó embert ugyan nem tudna szállítani, napvitorláinak köszönhetően viszont sokkal gyorsabban lenne képes utazni, mint amit a jelenlegi technika lehetővé tesz:
A Voyager szondának 73 ezer évébe kerülne eljutni a Proxima Centaurira, a hiperkönnyű habból készült űrhajónak viszont csak 185 évre lenne szüksége.
Ezzel gyakorlatilag leküzdhetőek lennének a távolságok a kozmoszban.
persze még ez is rengeteg idő, és a mi generációnk feltehetően nem érné már meg, hogy eljussunka Proxima Centauri rendszerbe, azonban a szakértők szerint az elkövetkező évtizedekben arányaiban tovább fejlődhet ez a technológia is.
Vagyis elérhetjük azt, hogy akár éveken belül “odaérhetünk”.
Különösen ha figyelembe vesszük a NASA térhajtóművét, mellyel egyesek feltételezése szerint napokon belül ki lehetne jutni a saját Naprendszerünkből is.
A térhajtóművel azonban egy gond van: még nem lehet olyan szerkezetet, űrhajót építeni “mellé”, amiben az ember túlélné ezt az utazást.
Ellenben a fotonhajtóművel felszerelt űrhajó elérheti a kérdéses csillagrendszert, és idegen civilizációkkal is felveheti a kapcsolatot.
A kérdéses területen ugyanis vannak életre alkalmas régiók.
Sőt, az egyik égitesten konkrétan az életre utaló jeleket is találtak már, a légkörben vízpára jelenlétét mutatták ki.
Sokak szerint voltaképpen csak az a kérdés, hogy pontosan milyen szintű élet van a felszínén.
René Heller, a kutatás vezetője szerint egy 1 milliméter vastagságú aerografitból készült szonda elég könnyű lenne ahhoz, hogy kiszabadulhasson a naprendszerből, és belátható időn belül elérkezhessen a legközelebbi szomszédos csillaghoz, de a közelebbi célpontok is könnyebben vizsgálhatóak lennének vele, a Marsot hatvan nap alatt, míg a Plutót 4,3 év alatt lehetne így megközelíteni.
Az emberiség történetének legnagyobb vállalkozása és lépése lehet ez.
Ha sikerül a jövőben eljutnunk valamilyen módon oda, akkor felvehetjük a kapcsolatot egy földönkívüli civilizációval is.
Ezzel pedig választ kapnánk az életet övező legalapvetőbb kérdéseinkre.