A görögök már jó előre bölcsen leírták amit tudtak? Közeleg “mindennek a vége”? Az emberiség “karmikus köre” lezárul?
Az óköri görögök egyik döbbenetes és egyben ijesztő jóslatába van kódolva a jelenkor civilizációjának közelgő bukása?
Sokak szerint igen, és lentebb elolvasva ezeket valóban nagy lehet az “áthallás”.
Számos görög filozófus úgy tartotta, a világot a pusztulás és az újjáépülés folyamatos ciklusa jellemzi ezt nevezik ekpürózisnak, vagyis világégésnek. Platón leírása szerint az ekpürózis 36 000 évente következik be, ekkor a teljes kozmosz elpusztul, mielőtt a körforgás elölről kezdődne.
Hésziodosz görög költő azonban leírt egy olyan szcenáriót is, amelyben az emberiség végérvényesen elpusztul.
Munkák és napok című költeményében az emberiség történelmét öt korszakra osztotta:
Aranykor: az emberek az istenekhez hasonlóan gondtalanul, szenvedés és mindennapi munka nélkül éltek; békésen, öregedés nélkül haltak meg.
Ezüstkor: a világot az aranykorinál sokkal alantasabb emberek népesítették be.
Rézkor: hatalmas fizikai erővel rendelkező és rendkívül gonosz emberek ideje, akik állandó háborúskodásban önmagukat pusztították el.
Hősök kora: nemes emberek és félistenek kora, akik szintén háborúkban pusztították el magukat; ezek egyike a trójai háború
Vaskor: Hésziodosz és a hétköznapi emberek kora, nem kínál mást, mint szenvedést, igazságtalanságot, a jóindulat általános hiányát, öregedést és halált.
A költő leírása szerint a vaskori embereket romlottságuk miatt Zeusz végleg el fogja törölni a Föld színéről, ezzel bekövetkezik a világvége.