A szakértők szerint a legrosszabb még előttünk áll.
A hőhullámot a Meteorológiai Világszervezet olyan időszakként határozza meg, amikor a hőmérséklet öt vagy annál több napon keresztül 5 Celsius fokkal meghaladja az évszak átlaghőmérsékletét.
A hőhullámoknak számos negatív következményük van: károsítják a mezőgazdaságot, a légkondicionálók miatt növelik az energiafogyasztást, csökkentik a termelékenységet.
Sajnos ezek a periódusok egyre gyakoribbak és egyre tovább tartanak a világban. Az intenzív forró periódusok nagy páratartalommal párosulnak és kellemetlen közérzetet okoznak még az egészséges emberi szervezet számára is.
Eddig globális szinten nem mérték a hőhullámokat. Most Sarah Perkins-Kirkpatrick, a sydney-i és Sophie Lewis, a canberrai egyetem klimatológusa felmérték mind a regionális, mind a globális helyzetet. Az erről szóló tanulmányt a Nature Communications-ben tették közzé.
Kiderült, hogy az 1950-es évektől kezdve a hőhullámok egyre gyakoribbá és hosszabbá váltak, és ez a tendencia folytatódik.
Ami a legnyugtalanítóbb, az az „akkumulatív” értékek növekedése.
Ez a paraméter azt mutatja, hogy összességében miként növekszik a meleg egy-egy hőhullám alatt.
Ha például az átlaghőmérséklet 30 Celsius fok, ami a hőhullám alatt felmegy 35-re és ez három napig tart, ez az érték 15 C fok lesz.
Dél-Kelet Ausztráliában, ahol 2009-ben volt a legnagyobb a hőhullám-periódus, az akkumulatív érték elérte a 80 fokot.
Perkins-Kirkpatrick a Conversation-ben megjelent cikkében emlékeztet arra, hogy 2009. január 26. és február 1. között közel ezren haltak meg a hőhullám következtében. Január 31. volt a csúcs, a „fekete szombat”, amikor 374 áldozat volt.
A világ más tájain ennél lényegesen nagyobb emberáldozatokkal jártak a 21. századi hőhullámok.
Európában 2003-ban volt a legsúlyosabb hőhullám, júliusban és augusztusban 70 ezren haltak meg a kontinensen, ebből 15 ezren csak Franciaországban.
Magyarországot 2007 júliusában érte el az eddigi legnagyobb hőhullám, július 20-án Kiskunhalason mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 C fokot.
- április és július között több mint 5000 ember halt meg Indiában és Pakisztánban a rendkívüli meleg miatt. 2016 júniusában az Egyesült Államok déli államaira, mindenekelőtt Kaliforniára és Arizonára sújtott le a pokoli hőség, egyes körzetekben a hőmérséklet meghaladta az 50 Celsius fokot is. Az idén nyáron a szibériai hőhullám döbbentette meg a világot, 38 fokos csúcshőmérsékletével.
Ugyancsak a rendkívüli tartós hőség volt az oka idén az év eleji erdő- és bozóttüzeknek.
Az elmúlt 70 évben globális átlagban évtizedenként két hőhullámos nappal lett több.
Dél-Ausztráliában ez tízévenként egy plusz napot jelent, de például a mediterrán térségben 2,5, az amazonasi esőerdőkben pedig 5,5 nappal nőtt a hőhullámok időtartama.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy ezekben a változásokban a meteorológiai tényezők mellett nagy szerepe van az emberi tevékenységnek, az üvegházhatású gázkibocsátások emelkedésének.
Az átlagosan melegebb nyarakhoz talán tudunk alkalmazkodni, de a hőhullám, amely váratlanul érkezik és több napig tart, nehezen viselhető el. Különösen veszélyes az idősekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegekre.
Forrás: SzeretlekMagyarország