Nem csak az egykori Pálos rend titkos alagútjait fedezték fel itt az elmúlt kezdetiekben, hanem egy gigantikus, piramis-struktúrát is, mely egyesek szerint régebbi a gízai nagy piramisnál is…
A Dalai Láma néhány évvel ezelőtti látogatása óta tudjuk, van itt valami egészen rendkívüli, ami nem csupán kis hazánknak jelent sokat, hanem az egész Földnek: a bolygó szívcsakrája található itt, melyet a rendkívül erős energiamezők elhelyezkedése is igazol.
Legalábbis egyes elméletek és vélemények szerint.
A furcsa, kozmikus hely a magyar nép történelmében is jelentős szerepet töltött be, egyes nézetek szerint az Árpád-kori Ős-Buda is ezen a területen helyezkedett el, és az egyetlen magyar – 1250-es – alapítású szerzetesrend tagjai is itt emeltek kolostort maguknak. Ezért újabbnál újabb romokat, maradványokat fedeznek fel, a legújabb feltételezések szerint pedig a hegyek három piramist rejtenek.
Egészen pontosan a Pilisnek létezik három gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas:
Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy.
Elhelyezkedésük is különleges, hiszen az Orion csillagkép méretarányos leképezésének is tekinthetők, és ahogy az egyiptomi piramisok esetében, a legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelenti.
A Képes Krónika III. István és Imre királyok koronázását megörökítő rajzainak háttérében abszurd módon piramisok láthatók, holott azok a magyar néphez nem kapcsolható építmények.
Ám miért pont a Pilisben kellene ezeket keresni? Amennyiben elfogadjuk azt az elméletet, miszerint az Árpád-ház Ős-Budán székelt, akkor a koronázási helyszínek egyértelműen itt lehettek.
A pálos rend a kolostorait kivétel nélkül a Dobogó nevű szakrális települések közelében építette fel – Dobogókő, Dobogó-tető, Dobogó-bérc -, a Pilis-hármas környékén pedig számos kolostormaradvány található…
Melyek közül négy mértani pontossággal megfelel az Orion többi csillagának.
Az elmélet szerint a piramisok a terület alatt húzódó járatok által a kolostorokkal lehettek összeköttetésben.
A pálosok fő céljuknak a pogány értékek megőrzését tekintették, így pedig titok övezi a piramisok feladatát, hiszen egy csillagkép ilyen pontos leképezéséhez magas szintű csillagászati és mérnöki tudásra volt szükség.
Vajon spirituális célokra használták az építményeket, vagy a pogány értékek őrzői voltak?
Semir Osmanagić, a boszniai piramisok kutatója szerint a Balkán és a Kárpátok térsége olyan ősi kultúra hordozója, melynek ezen pontok is szerves részét képezhetik.
Bár egyelőre csak önkéntes kutatók próbálják megfejteni a gúla alakú csúcsok rejtélyét, sokak szerint a jövőben komolyabb vizsgálatok kezdődhetnek meg.