A sumer teremtésmítosz megadja a választ… genetikai eredetünk szövevényesebb, mint egy Dan Brown regény.
Az evolúció szakaszainak kutatásában, az emberi és más vizsgált genomok elemzésében a tudósok egy rejtélyre bukkantak.
Az emberi genom 223 olyan gént tartalmaz, aminek nincs semmiféle előzménye az evolúció során. Mivel az ember és a csimpánz között mindössze kb. 300 gén a különbség, ez a 223 gén hatalmas jelentőséggel bír.
Hogyan kapott hát az ember 223 rejtélyes gént?
Érdekes kérdés, ahogyan az is, hogy hogyan jöhetett létre egy olyan faj, mely idegen, nem őshonos a Földön, és robbanásszerű fejlődésnek és szaporodásnak indul?
Mindezt úgy, hogy a majmok, melyek évmilliókkal előbb jelen voltak, és azóta is jelen vannak, ennyi idő alatt sem estek át akkora evolúciós fejlődésen, hogy beszélni tudjanak, vagy komolyabb eszközöket alkotni és használni.
Egy korábbi kutatás is DNS szinten igazolta, hogy egyfajta aláírás lehet jelen bennünk.
A genetikai térképünk vizsgálata során ugyanis a 37-es szám rendszeresen visszatért. ez pedig nem lehet véletlen, valamiféle rendszerszintű tervezésre utal.
A DNS elemzések során 37 fehérjét találtak, melyek újra és újra felbukkannak az emberben.
A molekuláris teret pedig 74 aminosav tölti ki, ami szintén nem véletlen, ugyanis ez a 37-es szám kétszerese.
A kodonok – amik gyakorlatilag kódolt aminosavak – atommaghoz mért tömege 1664 egység, ami szintén a 37-es szám többszöröse.
Ilyen véletlen összefüggések aligha létezhetnének genetikai szinten, és ez kimeríti a statisztikai véletlen fogalmát.
Az ember egyesek elmélete szerint egy ősmajomfaj, és a Földre ellátogató idegen utazók genetikai kódjának ötvözete volt.
Egy “kiokosított” ősmajomfaj, melyből aztán a mai ember vált.
A tudósok most azon vannak, hogy elméletükre minél több konkrét bizonyítékot találjanak, és hogy visszafejtsék az emberi lét evolúciós lépéseit: talán így megkaphatjuk a választ az idegen teremtésre.
A sumer teremtésmítosz sokak szerint egyértelmű választ ad erem, mert leírja, hogy a Nibiruról érkező Anunnakik voltak azok, melyek létrehozták az embert.
Ádám, mint az első emberi egyed megteremtése, majd Éva mint a szaporodás bebiztosítása egy szimbólum.
Valójában az Ádámi civilizációt jelentette, az első generációt, mely még nem lázadt fel a Teremtő ellen.
Az emberi fajt ugyanis az Anunnakik bányáékban való munkára tenyésztették ki.
Kevés vagy minimális öntudattal, hogy ne mondjanak ellent, és a parancsot kövessék, az Anunnakik ugyanis Aranyat termeltek ki a Földből az ősi időkben.
A sumer eredetmítosz szerint több idegen uralkodója volt az emberi fajnak.
„Amikor az istenek ezt meghallották, összeszaladtak, és megcsókolták a lábát”. Mami-nak (=„Az Anya”) nevezték, és a Nin-ti (=„Az Élet Hölgy”) nevet adták neki.
A megoldás, amit Ea javasolt, készen állt.
A gének, amiket kaptunk, egy Anunnaki férfiból származtak (a később felfedezett Atrahasis agyagtáblák tanúsága szerint ő volt a lázadás vezetője); de annak ellenére, hogy Istent, vagy istent férfinak képzeljük, bizony egy istennő volt az, aki megteremtette az emberiséget.
Jelentik ki egyes régészet a sumer agyagtáblák tanulmányozása után.
A lázadás után üldöztetett ki az ember a paradicsomból, ekkor változott meg minden.
Ekkor váltunk öntudatos emberré, és ekkor vettük át Lucifertől a tudást, ami szabad akaratot adott nekünk, amit nem szerettek volna a minket irányító Teremtők.