Az archeológusok teljesen értetlenül állnak Ádám hídja előtt. 1,7 millió éves, vagyis ember előtti korokból származik, mégis mesterségesen hozták létre… De vajon kik…?
Ez az a híd, mely meghazudtolja ugyanis nem csak az emberi evolúciót, de az ember kollektív történelmi tudását is.
Ha ugyanis annyi, amennyinek látszik – márpedig a kormeghatározás alapján 1,7 millió évvel ezelőtt keletkezett – akkor rengeteg kérdést felvet a múltunkkal kapcsolatban.
A helyet szokták még Ráma hídjának is nevezni. A mai napig nem egyértelmű, hogy jöhetett létre, és valóban bizonyíték-e egy emberiség előtti civilizációra, vagy sem.
A civilizáció hajnala előtti idő volt ez, vagyis szinte kizárt, hogy emberek alkották.
Legalábbis nem a jelenleg a Földön élő emberi faj elődei, ugyanis ők jóval később alakultak ki. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a 14-15.000 éves piramisok és a nagy szfinx esetén is kérdéses, hogyan lettek létrehozva, mivel akkoriból sem ismerünk fejlett civilizációkat.
Pláne nem olyanokat, melyek komplett és összetett építészeti technológiával rendelkeztek, hogy a piramisokat kivitelezzék.
Visszatérve a hídra: 1,7 millió évvel ezelőtt mégis mi hozhatta létre, ha nem a jelenlegi emberi civilizáció?
Itt jön képbe a sokak által emlegetett teória, miszerint valójában az előző emberiség volt az, mely létrehozta a hidat.
A híd egyértelműen mesterséges, ezt a korábbi ásatások, és helyszínen végzett kutatások is alátámasztottál.
Tudni kell, hogy 2 millió éve jelent meg Kelet-Afrikában az első ismert, az emberek (Homo genus) közé sorolt faj, a Homo habilis.
Ekkor ezek még ősemberek voltak, és képtelenség, hogy olyan fejlettek, értelmesek legyenek, hogy egy ilyen összetett monumentális hidat létrehozzanak. A híd mégis ott áll, és létezik.
Sokan szellemhídként is hivatkoztak már rá egyes történelmi iratokban. A szóban forgó, turisták millióit vonzó képződmény 30 kilométer hosszan tárul szemünk elé.
Dél-India és Srí Lanka közti Palkszorosban, az óceánban.
A különös földnyelven régen gyalogosan is lehetett közlekedni, ám a viharok miatt fokozatosan süllyedni kezdett, egy 1480-as ciklon során pedig teljesen víz alá merült.
A Rámájana-eposz is megemlíti a hidat, ami Rámésvarom és Srí Lanjka között lett létrehozva. Ez egyértelműen utalás volt arra, hogy nem természetes képződményről van szó.
A mainstream tudomány és a régészet nem akarja elismerni a képződményt, mint egy mesterséges hidat.
Ez ugyanis rengeteg kínos kérdést vetne fel, melynek megvizsgálásakor rengeteg egyéb “turpisság” kerülne felszínre, melyet a történelem el kívánt eddig rejteni előlünk.
Többek között számot kellene adniuk a Földön előttünk élő emberi – vagy legalábbis humanoid – civilizációkról.
Sokak szerint az előző emberiség egy ősi óriási faj volt, melynek tagjai között ott volt az első emberi lény, Ádám is.
Innen eredhet a híd másik elnevezése.
Ádám volt az első tényleges értelemben vett ember, a kozmoszból érkezett lények leszármazottja.
A híd szerkezete, különleges görbülete mindenképpen egy előre eltervezett építési technológiát feltételez, ami merőben ellentmond azoknak a véleményeknek, miszerint a híd geológiailag egy természetes formáció. Körülbelül a 15. századig gyalog is át lehetett kelni a hídon.
Akkor merülhetett el, amikor az ősi özönvíz elmosta a Földön a kontinensek partjait, mára pedig már csak egyes csúcsai látszanak ki a vízből, árulkodva arról, hogy az emberiség egy sötét múltja van a mélybe temetve.