Senki sem tudja, hogy kik vagy mik építhették azokat a Nílus alsó folyásánál műholdas felvételeken felfedezett piramisokat, amik jóval az ember megjelenése előtt jöttek létre.
Piramisok egy olyan földtörténeti korból, amikor még nem volt emberi civilizáció
A piramisok már sokkal régebb óta léteznek, mint azt a mai történelem tudománya állítja. Nemrégiben például új, eddig soha nem látott ősi piramis kezdeményeket találtak Egyiptomban, melyek a nagy piramisok kezdeti prototípusai lehettek, de erről egy kicsit később…
A piramisok korának jóval alá becslésének számtalan sötét oka van. Az egyik az, hogy az egyiptomi régészek nagy százaléka, közel 3/4-ük muzulmánnak vallja magát.
A Nílus alsó folyása melletti sivatagról készült műholdképeken szenzációs, eddig nem kutatott struktúrákat fedeztek fel ne,régiben, melyek alátámaszthatják azt, hogy a piramisokat sokkal régebben építették, és még az sem kizárt, hogy nem is az egyiptomiak.
Egy amerikai kutató, Angela Micol, ilyen felvételeket párosított a legendákban, történelmi feljegyzésekben fellelhető információkkal, és úgy véli, megtalálta az egyiptomi civilizáció – vagy egy másik civilizáció? – legkorábbi nyomait, vagy az azt megelőző még ősibb kultúráét.
A hatalmas, háromszög alakú fennsík több ősi térképen is piramisként van jelölve. Ráadásul sokkalta nagyobb, mint a mai ismert legnagyobb piramis, a gízai nagy piramis.
Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy több régi térképen az ehhez hasonló formációkra piramisként hivatkoztak, vagy ezek tényleges piramis kezdemények voltak.
Természetesen a már említett egyiptomi régész társadalom nem fogadta el az új eredményeket, szerintük csak természetes formációkról van szó.
Azonban aligha lehetne természetes formációknak betudni a dolgokat, mert történetesen nem csak ősi cserépdarabok maradványait fedezték fel ezeknél a formációknál, hanem kagylók darabjait is. Igen, kagylóké
Ez a felfedezés más megvilágításba helyezi az emberiség történelmét. A kagyló maradványok jelenléte azt vetíti előre, hogy a területen szintén víz folyt egykoron, tehát nem az egyiptomi civilizáció építménye, hanem egy annál sokkal régebbi embercsoporté.
Az előző emberiség bizonyítékai?
Gondoljuk végig: Feltételezhetően nem a vízbe építették bele ezeket a piramisokat és a nagy szfinxet? Tehát jóval a víz érkezése előtt keletkeztek. Ez Kapásból jópár ezer évet rádob a korukra, sokan millió éves nagyságrendekről beszélnek.
De hogyan? Akkor még fejlett emberi civilizáció sem létezett. Akkor mégis kik építhették ezeket a monumentális kőalkotásokat?
Akárcsak a boszniai földpiramisok
A boszniai piramisok kapcsán már a 30.000 éves múlt sem meghökkentő senkinek, aki tanulmányozta már ezt a területet, a filmben szereplő leletek pedig zömében 10.000 évnél jóval régebbiek, az elkészítésükhöz szolgáló technológiák pedig a mai kor emberének is fejtörést okoznának olykor.
Hogyan lehetséges akkor, hogy mindezeket holmi primitív, kőbaltával rohangászó egyedek készítették volna el?
Ősi atomháború nyomai a sivatagban?
Sokkal valószínűbb az, hogy a múltban, a jelenlegi emberi faj, és talán a dinoszauruszok előtt, vagy közvetlenül utánuk élt egy másik emberi faj is bolygónkon.
Ők fejlődtek, lassan komplexebb társadalmakba rendeződtek, hatalmas technikai tudást sajátítottak el, végül pedig egy atomháború során kipusztították önmagukat.
Akadnak olyan vadabb elképzelések is, miszerint a dinoszauruszokat 65 millió éve nem is egy meteorit, hanem egy emberi atomháború pusztította ki, az akkori emberi civilizációval együtt.
Erre utalhatnak a sivatagban talált több millió éves üveg részecskék. Egyiptom és Líbia között fekszik a Nagy-homoktenger, amely 650×300 kilométeres területen terül el.
Nagyjából akkora, mint Írország.
Az uralkodó széljárásnak köszönhetően 100 méter magas, gyakran több száz kilométer hosszú homokdűnék helyezkednek el párhuzamosan egymás mellett.
A kialakuló lapos völgyekben a szél a homokot gyakran az alapkőzetig letisztítja. Itt egy furcsa, természetes üveg található.
Több mint ezer tonna ilyen üveget találtak szétszórva a több száz kilométernyi sivár sivatagban.
Elhallgatott múlt
Valószínű, hogy a mainstream régészet egyszerűen elhallgatja a Földbolygó és az emberiség múltját.
Számos “pletyka” kering arról, hogy az emberi faj többször létrejöhetett és elpusztulhatott az idők folyamán, mi pedig az ötödik, vagy a hatodik ilyen emberi generáció vagyunk.
Amíg azonban nem ismerjük meg teljesen a múltunkat, addig nem leszünk képesek az őseink hibáiból tanulni…