A tudósok elemzései szerint – amit az északi “hidegebb” országok megfigyelésére alapoznak – koronavírus óriási támadást indít az Egyesült Államokban és Európában, amikor a nyár véget ér, és visszatér a hűvösebb idő.
Ezt nem pusztán elméleti becslések, előrejelzések és várakozások alapján jósolják, hanem valós, a Föld déli felén megfigyelt jelenségek alapján teszik – derül ki a Bloomberg cikkéből.
Ausztrália második legnépesebb városában, Melbourne-ben például márciusi első megjelenésénél súlyosabb rohammal tért vissza a vírus.
A kontinensnyi sziget legdélebbi államában, Victoriában július 28-án 723 új megbetegedést jelentettek egyetlen nap alatt, ami 200-zal több, mint a néhány nappal korábban felállított rekord.
Ez a növekedés egy zavarba ejtő jelenségre enged következtetni: a koronavírus-járvány egymást követő hullámai egyre súlyosabbak lehetnek, főként akkor, amikor az emberek a hidegebb idő miatt zárt terekbe húzódnak, közelebb kerülnek egymáshoz és több időt töltenek el egymás mellett.
A járványügyi szakemberek ezért jutottak arra a következtetésre, hogy ősszel akár a tavaszinál súlyosabb fertőzési hullám is végigsöpörhet a Föld északi felén.
Minden szem az Ausztráliában és Új-Zélandon megfigyelhető történésekre szegeződik.
A riasztó előjelek közé tartozik, hogy az ötmillió lakosú Melbourne-t Ausztrália legdélebbi városát több mint három hete másodszor kellett lezárni.
És a korlátozást, amit hat hétre terveztek, meghosszabbíthatják.
Ausztráliának ezen a részén júliusban a napi átlagos középhőmérséklet 13,5 Celsius-fok.
Ez mutatja, milyen agresszíven fertőző a koronavírus – mondta Thomas File amerikai járványügyi szakértő.
Ez az, ami megkülönbözteti a kórokozót a többitől.
A szakértők egy része úgy gondolja, hogy a koronavírus úgy fog viselkedni, mint a normál szezonális influenzavírus.
Erre az a jellemző, hogy télen tör ki, és tavasszal fokozatosan elgyengül.