Ezek az iratok bíborosoknak, politikusoknak és magának a pápának címzett dokumentumok voltak, melyek közül nem egyre ráírta XVI. Benedek németül, hogy azokat semmisítsék meg. a Vatikán kezében lévő római ingatlanbirodalomban – amelynek értéke elérheti a négymilliárd eurót – rosszhírű szaunákat, masszázsszalonokat és bordélyokat üzemeltetnek, ahova a papok is eljárnak bizonyos szolgáltatásokért .
Kirobbant a Vatileaks-botrány
Az olasz sajtó arról kezdett cikkezni, hogy Vatikán a gazdasági visszaélések és a korrupció melegágya.
Minderre pedig a Vatikánból kiszivárgott bizalmas dokumentumok alapján következtettek, melyek két olasz újságíróhoz, Gianluigi Nuzzihoz és Emanuele Fittipaldihez jutottak el.
A botrány kirobbanása után számtalan változás történt az egyházban. Egyrészt május 24-én letartoztatták Paolo Gabriele pápai komornyikot, akit a dokumentumok kiszivárogtatásával vádoltak.
Egy hónappal később, az előző pápa, XVI. Benedek összehívta az egyház bíborosait, érsekeit, hogy a Vatikán átalakításáról egyeztessen velük.
A tanácskozás keretében számtalan magas rangú egyházi vezetőt, illetve a Vatikáni Bank elnökét is lecserélte.
Paolo Gabriele letartóztatása hatalmas szenzációt keltett a világsajtóban, hiszen ez volt a Vatikáni Bíróság legelső igazi büntetőjogi eljárása.
Addig csak a Szent Péter téren vagy a Vatikáni Múzeumban elkövetett lopások és zsebtolvajlások miatt folytattak büntetőjogi eljárást.
A komornyik tárgyalása alatt ügyvédei végig azzal érveltek, hogy stressz alatt cselekedett, de jó szándék vezette, mert segíteni szeretett volna a pápának az egyház megtisztításában.
Közben folyamatosan ment a találgatás, hogy vajon csak a komornyik szivárogtatott, vagy esetleg voltak cinkostársai is. A Szentszék igyekezett elutasítani a vádakat, de egyre többször kerültek napvilágra olyan információk, miszerint Paolo Gabriele mellett többen is érintettek a kiszivárogtatási botrányban.
Így került a képletbe Claudio Sciarpelletti, vatikáni informatikus is.
A per alatt az is kiderült, hogy a pápai állam biztonsági szolgálatánál dolgozó csendőrök a komornyik lakásán több tízezer eredeti és fénymásolt dokumentumot találtak, melyek közül kb. 1000 darab származhatott a pápa dolgozószobájából.
Ezek az iratok bíborosoknak, politikusoknak és magának a pápának címzett dokumentumok voltak, melyek közül nem egyre ráírta XVI. Benedek németül, hogy azokat semmisítsék meg.
Az év végére kiderült: a komornyikkal és az informatikussal kapcsolatos pletykák megalapozottak.
A pápa valóban megkegyelmezett nekik, és mind a ketten karácsonykor szabadultak a vatikáni börtönből. Érdekesség, hogy a szabadulást követően mind a ketten továbbra is a Szentszék szolgálatában álltak.
Van összefüggés a pápa lemondása és a Vatileaks-botrány között?
2013 februárjában látott napvilágot, hogy a pápa lemondása és a Vatileaks-botrány szoros kapcsolatban áll egymással.
Állítólag egy belső jelentés – amit egy háromfős bíborosi testület készített el XVI. Benedek számára, és homoszexuális főpapok megzsarolásáról szólt – hozzájárulhatott a pápa lemondásához, annak botrányosnak vélt tartalma miatt.
A Vatikán igyekezett a sajtóértesüléseket cáfolni, de a Vatileaks első felvonása annyira súlyos ügynek bizonyult, hogy még a pápaválasztó konklávén is szóba került.
Vatileaks 2.0
2015 októberében egy újabb Vatileaks-botrány robbant ki.
Először nagy felháborodást keltett, hogy a bíborosak egy csoportja a Vatikánban zajló, családról szóló püspöki szinódus előtt egy levelet küldött Ferenc pápának, amelyben az egyház “puhulására” szerették volna felhívni a Szentatya figyelmét az elváltak és újraházasodottak áldozásának kérdésével és a homoszexuálisok kérdéskörével kapcsolatban.
Ismét olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyben az áll, hogy a Vatikán kezében lévő római ingatlanbirodalomban – amelynek értéke elérheti a négymilliárd eurót – rosszhírű szaunákat, masszázsszalonokat és bordélyokat üzemeltetnek, ahova a papok is eljárnak bizonyos szolgáltatásokért .
Egyesek a Szentszék bosszújának tartják…
Egyes elemzők szerint az állhat az új botrány mögött, hogy egyesek Ferenc pápát meg szeretnék akadályozni abban, hogy a pápai Kúriát megreformálja.
A vatikáni ügyészség vizsgálatot indított azzal a két olasz újságíróval szemben, akik már az első botrányban is részt vettek, és nemrég megjelent könyvükben nyilvánosságra hoztak több ellopott és bizalmas vatikáni dokumentumot, és számos részletet közöltek a Vatikán pénzügyi- és gazdasági visszaéléseivel kapcsolatban.
A két újságírót bizalmas vatikáni dokumentumok eltulajdonításával vádolják, illetve az is a vád részét képezi, hogy Monsignor Lucio Vallejo Balda prelátustól, a szentszéki gazdasági ügyek prefektúrájának titkárától kapták meg a dokumentumokat.
Vallejo Baldát november 2-án a vatikáni rendőrség le is tartóztatta.
Továbbá lopással és bűnszövetkezéssel vádolják Francesca Immacolata Chaouqui olasz állampolgárt is, aki a Vatikán gazdasági-adminisztratív működését átszervező bizottság (COSEA) tagjaként dolgozott, amelynek szintén tagja volt Vallejo Balda.
A vatikáni ügyészség szerint 87 titkos jelszót szivárogtattak ki a két olasz újságírónak, melyek segítségével a COSEA internetes adatbankjába lehetett belépni.