Egy nagyszabású dokumentumfilm rántja le a leplet az emberiség múltjáról, melyben idegen civilizációkkal vehették fel egyes kultúrák a kapcsolatot…
A paleoasztronautika hívei szerint az ősi idegenek először bár a kozmoszból érkeztek egy távoli világból, később úgynevezett téridő kapukat, csillagkapukat építettek ki.
Ezeken át tértek vissza több alkalommal rendszeresen a bolygónkra.
Az univerzum más pontjaira vezettek ezek az átjárók. Az ősi tudást pedig az égből érkező utazók, az isteneink mellékelték és adták át az embereknek.
Amikor aztán végleg megszakadt a kapcsolat az emberiség és az idegenek faj között, ezeket az ősi csillagkapukat egyszerűen bezárták, működésképtelenné tették, megsemmisítették.
Több tucat civilizációval kapcsoltak akkor minket össze.
Ezeken a kapukon azonban időnként olyan fajok is át tudtak kelni, melyek veszélyt jelentettek a Földre.
Nem véletlen, hogy szinte minden létező földi kultúrában léteznek misztikus kapuk, ezek pedig rendszerint a túlvilág, vagy egy másik világ kapuiként vannak említve.
Az égi világba adtak ezek a kapuk betekintést, ahová az emberek többnyire haláluk után kerülhettek.
Ez az egyes feljegyzések szerint azért lehetett így, mert a halált követően az ember megszabadul az anyagi léttől, nem anyagi síkon mozgó élőlény, hanem egy asztrális “testet” kapó entitás.
Épp, amilyenek az ősi, minket látogató isteni lények voltak…
Ezeken az ősi kapukon át képesek voltak az istenek formálni a történelmünket. Komplett háborúk kimenetelét dönthették el azzal, hogy hadseregeket “tüntettek el”, vagy épp juttattak át egyik pontról a másikra a bolygón.
Nem véletlen, hogy a nagy világhódító birodalmak múltjában is mindig találunk utalást bizonyos kapukra, titokzatos “szövetségesekre”…
Ilyen lehetett például az ókori görögök által leírt Pokol kapuja is… rengeteg elbeszélés keringett arról, hogy egyesek eljutottak a kapu másik oldalára, és képesek voltak élve visszatérni, utána hősként tisztelték őket.
Ezeket a helyeket, kapukat olyan tisztelet övezte, hogy őrizték őket, gyakran csak papok mehettek a közelébe egy-egy ilyen kapunak.
Egyiptomban az alvilág kapuit macskák is őrizték.
A piramisokat egy elmélet szerint valójában azért építették, hogy a fáraó át tudjon kelni a túlvilágra, ehhez Naphajót is építettek, melyet a gízai piramis közelében meg is találtak.
A Naphajónak fém alkatrészei is voltak, és egyes ősi feljegyzések szerint a szerkezet képes volt a levegőbe emelkedni.
Ezek nem holmi véletlen összefüggések.
Ezek olyan történelmi nyomok, melyek arra utalnak, hogy valóban léteztek ezek a bizonyos kapuk, amiket aztán később egytől-egyig porig romboltak.
Ennek oka ismeretlen: mint említették az ősi idegenek elméletének hívei, talán az ősi csillagkapuk veszélyt jelentettek egy idő után a Földre.
Az ősi indiai szanszkrit iratok említést tesznek egy 12.000 évvel ezelőtti nagy atomháborúról, mely a Földért zajlott.
A csata földön és levegőben egyaránt zajlott, végül egy nukleáris töltet felrobbanása vetett neki véget, és a Föld lakói megnyerték a háborút.
Egyes feltételezések szerint a kapukat eztán zárták el, semmisítették meg végleg.