Nem véletlen, hogy ezt a helyet tartják egyébként is az emberiség bölcsőjének, noha egyes genetikai nyomok arra utalnak, hogy sokkal hamarabb szétszéledhettünk Afrikából, ráadásul ezt mesterségesen idézte elő egy magasabb rendű faj…
Afrika volt az emberiség bölcsője, nem véletlen, hogy az emberi genetikai kód elemzése a tudósokat egészen Afrika belső régióihoz vezette.
Innen indult ki a fajunk, nem véletlen evolúció folytán, hanem egy ősgenezis útján, ami egy mesterséges genetikai beavatkozást jelent.
A Földre érkező ősi istenek – idegen kozmonauták, akiket a sumer ősmítoszok Anunnakiknak neveznek – itt értek először Földet, és ásványi anyag kitermelésébe kezdtek, óriási méretekben.
A Vízözön előtti időkben az Anunnakik Afrika déli részén bányászták az aranyat, majd felhajóztak vele a Perzsa Öbölig.
Az arany olvasztása, megmunkálása BAD.TIBIRA városban történt, a város nevének sumer jelentése “kohászat számára létrehozott hely”, egy Tibil nevű istenről lett elnevezve, aki a szakma tudósa, vezetője volt.
A Vízözön elöntötte a sumer területeket, illetve az afrikai bányákat, kb. 1.000-3.000 év volt szükséges ahhoz, hogy az egykor lakott sumer területekre visszaköltözhessenek az emberek, azonban a bányák továbbá is használhatatlanok voltak.
A Vízözön után 1.000 évvel újra beindították a kohászatot a régi városban, BAD.TIBIRA-ban, de az aranyat valahonnan máshonnan hozták, nem Afrikából.
A sumer nyelvben található a világon a legnagyobb és a legprecízebb szókészlet, mely összefügg a kohászattal.
Több mint 30 szó jelent rezet, azonban mind más, mégpedig a réz minőségétől függően.
Az ötvözési folyamat minden egyes lépésénél is más-más szót használtak, illetve a végterméknek is legalább 30 féle neve volt az összetétel függvényében.
Ilyen nyelvészeti gazdagság nincs több a földön.
Ötvöztek aranyat, ezüstöt, rezet, és a végterméket mind másképp nevezték az összetétel függvényében.
Több sumer lelet igazából ásványi lexikon, mert leírja, hogy milyen kinézetű és hol fellelhető anyagból, mit lehet előállítani és milyen eljárással.
A leletek szintén beszámolnak arról, hogy az ásványok jó részét messziről hozták, hosszú úton át.
Mindent egybevetve a Vízözön utáni időkben az emberi jelenlét tapasztalható volt a sumer területeken, az egyiptomi területeken, az Indus völgyben, Afrikában és Amerikában.
Amíg a sumer területeken főleg a mezőgazdaság dominált, kisebb mértékben a kohászattal, egyiptomi területeken a mezőgazdaság, az Indus völgyében a kereskedelem, Afrikában a bányászat, addig Tiahuanacu városa egy metropolisz volt a semmi közepén, a világ tetején, a Titicaca tó partján.
A tó felülete több mint 4.000 km2, változó mélységű és szélességű, több félszigettel és szigettel, gigantikus víztömeggel.
Ezek az ősi régészeti bizonyságú leletek mind arról árulkodnak, hogy valóban létezett egy ősi idegen jelenlét Afrikában.
Nem véletlen, hogy ezt a helyet tartják egyébként is az emberiség bölcsőjének, noha egyes genetikai nyomok arra utalnak, hogy sokkal hamarabb szétszéledhettünk Afrikából.
Az Anunnakikra utaló bizonyítékokat azonban nem ismeri el a mainstream régészet.
Ha ugyanis ezek a nyomok feltárulnának, rengeteg egyéb kérdést is meg kellene válaszolniuk a régészeknek, akik eddig az emberiség múltját próbálták elrejteni, amnéziában tartva az emberiséget…