Erről bezzeg nem beszél a mainstream média!
Miközben az operatív törzs halálozási adataiból úgy tűnt, hogy a hazai harmadik hullám sokkal súlyosabb volt, mint a második, a statisztikai hivatal szerint november-decemberben többen haltak meg Magyarországon, mint március-áprilisban.
Bár a halálozás a KSH szerint is magasabban tetőzött tavasszal, de sokkal rövidebb ideig állt extrém magas szinten, mint a télen.
A két szervezet statisztikái ráadásul amellett, hogy sok helyen ellentmondásosak, egy ponton teljesen elszakadnak egymástól. Ez arra utal, hogy az operatív törzs menet közben változtathatott a halálozási adatok rögzítésének gyakorlatán.
-számolt be róla a g7.hu.
Ezek igen súlyos vádak, de fedhetik a valóságot.
Ez pedig auzt jelenti, hogy gyakorlatilag töb millió magyart téveszthettek meg ezzel.
Április 7-én, aznap, amikor az első oltásukat felvettek száma átlépte a 2,5 milliót, és így a kormány döntése nyomán megkezdődhetett a lazítás, olyan adatot tett közzé az operatív törzs, amilyenre világszinten sem volt még példa.
Folyamatos adatközlés mellett sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid okozta halálozást, mint aznap itthon.
Mivel novemberben-decemberben a járványcsúcson a sokéves átlagnál 60-70 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, az operatív törzs adatai alapján arra lehetett számítani, hogy áprilisban még ennél is szomorúbb számokat közöl majd az ekkor már jó ideje heti szintű adatokat is nyilvánosságra hozó KSH, és az elhunytak száma a megszokott több mint duplája lehet.
De nem ez történt.
A statisztikai hivatal szerint a halálozás nemhogy jelentősen meghaladta volna a pár hónappal korábbit, de még el is maradt attól. A második hullám csúcsának környékén 13 olyan hét volt, amikor az elhunytak száma Magyarországon több mint 15 százalékkal haladta meg a megelőző 10 év átlagát.
Ebben a 13 hétben több mint 47 ezren veszítették életüket. Ugyanez a tavaszi hullám csúcsa körüli 13 hétben a jelenlegi adatok szerint 45 278 volt.
A többlethalálozásban még szembetűnőbb a különbség. Tavaly év végén 14 ezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint ami ebben az időszakban megszokott, a tavaszi harmadik hullámban viszont 11 ezer körül alakulhatott ez a mutató.
Vagyis, miközben az operatív törzs szerint a harmadik hullámban több mint másfélszer annyi koronavírus-fertőzött vesztette életét, mint a másodikban, addig a KSH adatai alapján a második hullám idején haltak meg többen Magyarországon.
Ezek alapján pedig minden jel arra utal, hogy
nem a környezetben változott valami, hanem az adatközlésben. Méghozzá – mivel a KSH módszertana ugyanaz maradt – az operatív törzs adatközlésében.
Ez pedig rengeteg igencsak nyugtalanító kérdést vet fel az operatív törzsről és bármilyen adatról, amit leközöltek…