Arab és kínai források észlelték, 20 napig ragyogott az égen, hatásai pedig minden bizonnyal elérték a Földet.
1054-ből származó arab és kínai források szerint, egy fényes objektumot figyeltek meg az égen, ami több mint 20 napon keresztül ragyogott.
Ma már tudjuk, hogy a jelenség hátterében valószínűleg egy csillag felrobbanása állt.
A szupernóva maradványai még ma is láthatóak, ezt nevezik a Rák-ködnek, amely tőlünk körülbelül hatezer fényévnyire található.
A tudósok jelenleg egy új szupernóvát vizsgálnak és úgy vélik, hogy az SN 2018zd nevű objektum, illetve az 1054-ben bekövetkezett robbanás is a szupernóvák egy teljesen új kategóriájába, az elektronbefogó szupernóvák közé tartozik.
A kutatók már korábban sejtették, hogy ez a típus létezik, viszont a több mint 30 millió fényévnyire található SN 2018zd az első ismert példa.
A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa, Andrew Howell szerint az új szupernóva segíthet megérteni az ezeréves feljegyzéseket.
A csillagok élete folytonos harcból áll, amit a gravitációval folytatnak. Hosszú életüket csak a magfúzió vagy a sűrűn elhelyezkedő atomok tudják meghosszabbítani.
A kutatók úgy sejtik, hogy a jelenség az úgy nevezett szuperaszimptotikus óriáságakból (SAGB) jöhet létre.
A tanulmányon dolgozó csapat a Hubble űrtávcső adatait felhasználva vizsgálja az SN 2018zd-t.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy sikerült végre azonosítaniuk a szupernóvák harmadik típusát.
Az új eredmények alapján szinte biztos, hogy az 1054-es fényes objektum is hasonló robbanás lehetett.