Sokkoló elmélet látott napvilágot. Szerintetek ez létezhet?!
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának emlékünnepe, a név jelentése kettős.
Egyrészt a 40 napos böjt után a hívők húst ehetnek (vehetnek magukhoz), másrészt utal arra, hogy Jézus a megtestesülés beteljesedéseként ismét felvette a testet (húst), immár megdicsőült emberi testét.
Ahogy a Bibliából tudjuk
Jézust a Golgotára vitték, útközben gyalázták, csúfolták, köpködték és ütlegelték. Két gonosztevő között feszítették keresztre, epével kevert bort adtak neki, de mikor megízlelte, nem akarta meginni.
Pilátus a zsidók tiltakozása ellenére táblát helyezett el a kereszten, amire a büntetés okát írták, azt, hogy ő a zsidók királya. Ezért látható az ábrázolásokon ma is négy betű a megfeszített Jézus keresztfáján:
INRI, azaz Iesus Nasarenus Rex Iudæorum: Názáreti Jézus, a zsidók királya.
A két lator mellette haláltusája közben is folyton gúnyolta, hogyha valóban Isten fia, szálljon le a keresztről. Aztán a hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre, kilenc óra tájban Jézus felkiáltott: „Éli, Éli, lamma szabaktani?”
Vagyis:
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
Majd még egyszer felkiáltott és kilehelte a lelkét. Abban a pillanatban a Templom függönye kettéhasadt, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.
Előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek:
„Ez valóban Isten Fia volt”
– mondták.
Apokrif iratok teljesen mást állítanak? Avagy lehull a lepel Jézusról?
Az utóbbi években számos olyan apokrif, azaz az eredeti Bibliából “kivett” evangélium került elő, melyek hitelessége ugyan vita tárgya, de ha valódiak, akkor egészen más árnyalatot kaphat Jézus alakja.
Egyrészt az eredeti verzió sem teljesen tiszta, ugyanis a híres mondat így hangzott: „Éli, Éli, lamma szabaktani” (Mt 27,46 = Mk 15,34). A Zsolt 22 kezdő szavai. Vsz., hogy Jézus ezt végig elmondta, így a kereszten nem a panasz, de főleg nem a kétségbeesés szavait hallatta, hanem imádkozott (vö. Zsid 5,7).
Az ÓSz szóhasználata szerint e szavak nem a lélek magára hagyatottságát tükrözik, hanem arra utalnak, hogy Isten megengedte, hogy az imádkozót hatalmába kerítse a szenvedés és az ellenség.
Abból, hogy az ott állók (gonosz módon) Illés nevét vélték hallani (Mt 27,47 = Mk 15,35), arra lehet következtetni, hogy Jézus legalábbis a kezdő szavakat héb.-ül mondta; ezzel összhangban áll Mt szövege, Mk viszont Isten segítségül hívását is arámul hozza.
Visszatérve a Bibliából száműzött iratokra:
Ezekből többek között azt lehet kihámozni, hogy Jézus a halála előtt többször kérte Istent, hogy ne küldje fel őt a keresztre.
Kétségbe volt esve, de ennek egy kis része a Bibliában is le van írva, amikor azt kérte, hogy vegye el tőle ezt a keserű poharat.
Jézusnak a Gecsemánéban lezajlott lelki küzdelme valóban az emberi természetében lévő, és feltörni akaró bűnös kívánságok és vágyak ellen történt, mint ahogy azt többen állítják?
A Gecsemánéban valóban másfelé húzott Jézus akarata, mint az Atya akarata? Jézus Krisztus akarata valóban ellentétben volt az Atya akaratával?
Ezt sosem tudjuk már meg.
Egy biztos:
Jézus hihetetlen és emberfeletti áldozatot hozott azért, hogy megváltsa az emberiséget a bűnei alól.