Ez volt a modern pénzügyi történelem egyik legnagyobb és egyben leggyalázatosabb csalása, mely rengeteg magyar ember és család otthonába és életébe került. Az elkövetőknek pedig azóta is bottal ütik a nyomát, noha sokan közülük ma is a politikai és közélet szereplői! Még van bőr a képükön!
2001 június 15-én az EU jogharmonizációs folyamatnak megfelelően, szabaddá tette Magyarországon a a munkaerő, az áruk és a valuta szabad áramlását.
Tehát ettől kezdve nem volt korlátozva a munkavállalók, az áruk, és a valuták szabad áramlása és minden korlát nélkül bármilyen pénznemben szabad volt a hitelezés.
Ami 2004-után történt az a bankok gyakorlatában is szokatlan és egyedüli volt. Nevezetesen a valuta nélküli valutában elszámolt hitelezés.
Ennek kiagyalója Oszkó Péter és Felcsúti Péter.
Ők dolgozták ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nemhogy nem vetett véget a gyanútlan ügyfelek kifosztásának, hanem azt megerősítette , egyenesen szentesítette a deviza nélküli deviza elszámolású hitelezést.
Ők ketten az értelmi szerzők, akik ezért a “disznóságért” személyesen felelősek, több mint egymillió embert fosztottak meg ezzel a módszerrel mindenüktől. .
2004 után minden ügyfél úgy lett valuta adós hogy valutát nem vett fel!
Tehát 2004-től kezdődött az a minden idők legnagyobb pénzügyi,, szélhámossága”.
Mindezt olyan profin csinálták hogy egyik neve sem merült fel az adósok tudatába mint tetessek.
Ez a deviza nélküli deviza elszámolású hitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a hitelt nyújtó banké.
Az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé.
Ez a pénzügyi tranzakció, valójában nem is nevezhető hitelnek.
Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni a hitelszerződésben kijelölt, és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt.
A deviza nélküli devizában elszámoló adós nem tudhatta, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyammozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet.
2006-tól kezdve kétségbeesetten küzdött, sok nemzetbe gondolkodó hazafi, a deviza nélküli devizában elszámolandó pénzügyi szélhámosság leállításáért.
Azok, akik ezért a “disznóságért” személyesen felelősek, több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől.
Azt pedig érthetetlen, hogy ezek az emberek képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani.
Képesek a talpig becsületes az úgynevezett balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével az országot 2010-re megsemmisülés szélére sodorni.
Az államigazgatást és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe csalogatták, amiből nem volt kiút.
Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy képtelenek legyenek a kölcsönüket visszafizetni.
Ezáltal az erősebbek bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részeiről ideáramló migránsoknak oda adható.
Ez nem más mint a nemzetállam nyílt megbuktatása. Út az ÚJ VILÁGREND felé.
Draskovics Tibor pénzügy-minisztersége idején a svájci nemzeti bank, majd Veres János pénzügy-minisztersége idején már az IMF is figyelmeztette a veszélyre a magyar kormányt!
2004 júliusában Draskovics Tibor vezette a pénzügyi tárcát. A politikus a Célpontnak (Hír Televízió) azt mondta, nem is hallott a hírről, hogy a svájci jegybank figyelmeztette az MNB-t a devizahitelezés kockázatára.
„Az akkori levelezésből ez pedig egyértelműen kiderül.”
Majd ezek után már emlékezett Draskovics – hogy a devizahitelezés kockázataira az akkori kormányok felhívták a figyelmet, de adminisztratív korlátozást valóban nem vezettek be.
Nem akarták mesterségesen korlátozni a lakosság hitelhez jutását – magyarázta a döntést az egykori szocialista pénzügyminiszter.
A washingtoni szervezet ügyvezető igazgatósága 2005. júniusi közleményében arra figyelmeztette a kormányt, hogy Magyarországon „egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások, kisvállalkozások, és az önkormányzatok külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyam-kockázatot megfelelően fedeznék”.
A Nemzetközi Valutaalap arra is kitért, hogy a magánszektor eladósodása az ország sebezhetőségét növeli.
Igen ezek a szervezetek akkor még nem tudták hogy itt nem valuta hitelről van szó, hanem mindenki forintot kap csak valutában számolják el.
Simor András a 2013-ig lévő jegybankelnök a kormányt nem segítette abban, hogy a kormány segíteni tudjon a károsultakon. Simor a következőket nyilatkozta:
“Hagy tanulják meg a magyar hitelezők, hogy nincs ingyen ebéd”.
A “devizában nyilvántartott hiteleket ” című gyalázatot 2004-2008 között vették fel a családok.
Ám ekkor még élt, egészen 2008.február 26 ig (!!!!) a forint sávvédelme.
Ami azt jelentette, hogy egy az MNB által meghatározott sávközéptől pl. 150 Ft/chf, csak +- 15 %-kal térhet el az árfolyam.
Ha ettől nagyobb eltérés alakulna, akkor az MNB, mint bármely jegybank, köteles beavatkozni (!) (nyíltpiaci műveletek, deviza eladás, deviza vétel).
Nyilvánvaló, hogy a beetetési szakaszban nagy szükség volt a sávvédelemre, mert ezzel győzték meg a gyanútlan hitelfelvevőket (a kamaton túl), hogy semmi kockázat nincs, hiszen alacsonyan áll a chf, , a jegybank pedig nem engedi +-15 %-nál jobban kilengeni a Ft-ot.
Ezzel a teljes kormány és a bankrendszer abban a hitben ringatta az adósokat (2008.02.26.-ig), hogy 170 Ft fölé nem mehet a chf!
Ezt a kockázatot pedig még a képzettebb emberek is bevállalták.
Ez volt a modern pénzügyi történelem egyik legnagyobb és egyben leggyalázatosabb csalása, mely rengeteg magyar ember és család otthonába és életébe került.
Az elkövetőknek pedig azóta is bottal ütik a nyomát, noha sokan közülük ma is a politikai és közélet szereplői!
Még van bőr a képükön!