Hát végig innen fújt a szél…! Aha, értük, nincs több kérdésünk!
Ezek után mégis, ki fog bennük bízni, hinni nekik?!
A gyógyszergyártók többet költenek tőzsdei műveletekre, mint kutatásra.
A Pfizer például 139 milliárd dollárt költött részvény-visszavásárlásra és osztalékra az elmúlt évtizedben – és csak 82 milliárd dollárt kutatásra.
Akutatások azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott szabadalmak 78 százaléka már forgalomban lévő gyógyszerek valamilyen felújított változata, míg a növekedési piacnak nem tekinthető betegségterületeket figyelmen kívül hagyják a gyógyszerkutatók.
Vagyis gyakoraltilag a nagy gyógyszergyárak tőzsdézgetnek és csak olyan dolgokkal folglakoznak ami folyamatosan a profitjukat növeli.
Pedig a kutatás innovátoraikénrt nem, vagy nem csak ez lenne a dolguk.
Ahelyett, hogy új gyógyszereket hoznának létre, a meglévő szabadalmakat az Egyesült Államok által meghatározott kezdeti 20 éves védettségen túl meghosszabbítják, és olyan trükköket alkalmaznak, mint például a túlságosan széles szabadalmak, hogy megakadályozzák a készítmények lemásolását, lényegében újra ugyanazokat a gyógyszereket szabadalmaztatják.
A Losec-et például, amelyet az AstraZeneca gyárt a gyomorégés és a fekélyek kezelésére, később finomították, és új névre keresztelték.
Ez lehetővé tette a vállalat számára, hogy új szabadalmat adjon ki az alig módosított gyógyszerre, és ezzel a vállalat monopóliumát az ilyen típusú gyógyszerekre jóval az eredeti jogvédettség által biztosított időszakon túl is meghosszabbította.
Egy másik példa erre a hepatitis C kezelésére szolgáló sofosbuvir, ami több mint 10 éves fejlesztés. Ráadásul ennek kutatási költségeit az amerikai adófizetők állták.
Amikor azonban a Gilead Sciences magánbiotechnológiai vállalat később megvásárolta a gyógyszert, egy 12 hetes kúra ára 84 000 dollár volt az amerikai piacon. A Sofosbuvir 2017 végére több mint 50 milliárd dolláros forgalmat generált.
A nagy gyógyszeripari vállalatok többet költenek részvény-visszavásárlásokra, hogy növeljék a részvényárakat (és részvényopciókra – a vezetők fizetésének fő módja), mint kutatásra és fejlesztésre.
A Pfizer például az elmúlt évtizedben 139 milliárd dollárt költött részvény-visszavásárlásra és osztalékra – és ugyanebben az időszakban csak 82 milliárd dollárt kutatásra és fejlesztésre.
A vezérigazgató fizetése 2017-ben szintén 27,9 millió dollár volt.
Nincs is több kérdésünk innentől kezdve a rablóbanda felé…
És még ezek hirdették és hirdetik ma is, hogy meg akarnak gyógyítani minket…?!