Az új “embercsinálta” egyház valójában a Sátánt szolgálja és a sötétség felé vezeti a nyáját…?
Minden alkalommal, amikor Anna Katalin Emmerich írásait nézzük, új nyomokat fedezünk fel az egyház korunkbeli állapotáról. Korábban már sokszor közölték a figyelmeztetéseit a Szent Péter-templom lerombolásáról, amelyet előkelő egyenruhás férfiak hajtottak végre, csillagokkal a ruhájukon és vakolókanállal a kezükben.
Senki sem írta le pontosabban a szabadkőművesek titkos pusztító munkáját, mint ez a német misztikus. Látta, hogy a “szektások” és “renegátok” nagy számban segítik a szabadkőműveseket.
A szabadkőművesekről találóan mondta: “…akik azonban nem maguk dolgoztak, hanem csak a vakolókanállal jelölték meg a falakon a helyeket, hogy hol és hogyan kell szétrombolni”.
Megdöbbenésére “katolikus papok is jelen voltak”. Anna Katalin Emmerich látomásainak és kinyilatkoztatásainak egyik legrégebbi kiadásában, amelyet 1877-ben Carl B. A. Warnefried adott ki Regensburgban, egy “újonnan épített templom építéséről is olvashatunk jövendölést a gonosz szellemek közreműködésével”:
A látnoknőnek nemcsak a római Szent Péter-templom lebontásáról voltak látomásai…, hanem egy vele szemben álló illuzórikus templom építéséről is, amelyről szeptember 12-én a zarándoknak elmondta: “Egy furcsa, kifordított templomot láttam épülni….. Az építkezés során nem angyalokat láttam, hanem a legszörnyűbb fajtáit a különböző szellemeknek….
Mindenféle dolgot becipeltek a boltozatba, és onnan szellemi köpenybe öltözött emberek sok mindent felhoztak. Ebbe az egyházba semmi sem felülről jött, minden a földről és a sötétségből jött, amit a bolygószellemek ültettek bele.
Úgy tűnt, hogy csak a víznek (a keresztvíznek) van megszentelő ereje. Különösen azt láttam, hogy mérhetetlenül sok hangszert hoztak ebbe a templomba…, minden sötét volt, kifordított, élet nélküli; puszta elkülönülés és szétesés.”
Nem sokkal később azt állítja, hogy a sok “eszköz” mind arra szolgált, hogy Krisztus igaz Egyháza ellen dolgozzanak: “Láttam a kis kabátos embereket (papokat) is, akik fát hoztak, a lépcső előtt… tüzet gyújtottak, fújtak, fújtak és dolgoztak; de szörnyű füst és gőz volt… Mások kis kürtöket fújtak és azt kiabálták, hogy már nem bírja a szemük.
Mégis minden a földön maradt, és a földbe ment: minden halott volt, és emberi csinálmány. Ez egy meglehetősen újmódi, ember alkotta egyház, mint az új, nem katolikus egyház Rómában, amely szintén ilyen.”
1820- október 22-én látomása volt a pápa megdöntésére törekvő titkos szekták munkájáról. Látta, hogy Németországban hogyan alakult ki a világi (szellemű) sok tudással rendelkező papok és a felvilágosult protestánsok között a vágy, a terv az összes vallás egyesítésére, a pápai hatalom eltörlésére, több főnök felállítására, sok költség megtakarítására és a papság csökkentésére. Ennek a tervnek még Rómában is voltak pártfogói a prelátusok között.”
A modernisták új egyháza: 1823 áprilisában az ágostonos nővér visszatér az “új egyházhoz”: “Nagy, csodálandó, nagy templomot építettek; benne mindenkinek – protestánsnak, katolikusnak, szektásoknak – mindennek egynek kellett lennie és egyenlő jogokkal rendelkeznie.
A szentségtelenség egy igazi közösségének és egy pásztornak és egy nyájnak kellett volna lennie. Lesz egy úgynevezett pápa is, de neki nem lesz semmije, csak fizetést kap. Erre a célra már sok mindent előkészítettek, és sok minden készen állt. Az oltár helyén azonban minden kietlen és kísérteties volt. Az új templomnak ilyennek kellett volna lennie; ezért megfertőzték a régi templom házát. De Isten másképp akarta…”
A római egyház megújulása előtt Anna Katalin a hamis próféták munkáját is látta, akiknek többsége nő volt: “Láttam talán száz nőt is elragadtatásban, és velük együtt férfiak ültek, akik prófétálásra magnetizálták őket. Borzadtam tőlük…”
Ez a látomás megfelel mai tapasztalatainknak is. Csak sok hívő nem tartja lehetségesnek, hogy ezek sátáni próféták, mert eksztázisban vannak. Erre azonban Barat Szent Magdolna Zsófia azt mondta a lengyel misztikus Fulla Horaknak: “A stigmák egyedül Istentől származnak.
A gonosz szellem nem okozhat stigmákat. Időnként extázist tud hozni, de soha nem stigmákat.”
A német katolikus egyház baljós szerepe is kinyilatkoztatásra került Anna Katalin számára:
“El akarják venni a pásztor saját legelőjét! Olyasvalakit akarnak beterelni, aki mindent átad az ellenségnek! Ó, ti német gazemberek! Várjatok!
Nem fog sikerülni! A pásztor a sziklán áll. Ti papok, ti nem mozdultok. Alszotok, és a juhakol minden sarkon ég! Bárcsak imádkoztatok volna egy Miatyánkot! Nem csináltok semmit!
Ó, hogy fogtok sírni emiatt! Egész éjjel azt kellett néznem, ahogy az ellenség rángatja és gyalázz az Úr Jézust a Golgotán. Annyi árulót látok! Nem bírják elviselni, ha azt mondják nekik, hogy a dolgok rosszul állnak. Nekik bármi megteszi, csak hogy boldoguljanak a világgal!”
Emberek óriási tömegeit láttam, akik a Szent Péter-templom lebontásával voltak elfoglalva. De láttam másokat is, akik újjáépítették. A világ minden táján munkások sorakoztak, és csodálkoztam az összefüggésen. A bontók egész részeket leromboltak, és különösen sok szektatag és hitehagyott volt közöttük.
Láttam a pápát imádkozni. Hamis barátok vették körül, akik gyakran az ellenkezőjét tették annak, amit ő parancsolt.
Láttam egy kis, fekete, világi fickót, aki teljes aktivitással az egyház ellen fordult.
Miközben a templomot az egyik oldalon lerombolták, a másikon újra felépítették, de nagyon erőtlenül. Sok egyházi személyt láttam ott, és az egyik, anélkül, hogy megzavarták volna, egyenesen a bontók közé ment, és elrendelte, hogy őrizzék meg és állítsák helyre a templomot.
Más papokat láttam, amint tétlenül imádkozták breviáriumukat, és közben egy kis követ hordtak nagy ritkaságként a köpenyük alatt, vagy átadták másoknak.
Úgy tűnt, hogy egyiküknek sincs önbizalma, nincs kedvük, nem tanítják őket, és egyáltalán nem tudják, hogy miről van szó. Az egész olyan rettenetes volt.