A NASA Juno nevű űrszondája furcsa rádióhullámokat kezdett el fogni a Jupiter Io nevű Holdjáról.
Naprendszerünk összes bolygója közül a Jupiter rendelkezik a legnagyobb és legerősebb mágneses térrel, amely olyan messzire nyúlik, hogy a bolygó egyes holdjait is eléri.
Mivel az Io áll a legközelebb a bolygóhoz, a NASA szerint a hold „gravitációs huzavona alatt áll”
– a Jupiter és a bolygó két másik nagy holdjának vonzása között ingadozik.
Ezek az ellentétes irányba húzó erők hatalmas belső hőt okoznak az Io számára, amelynek felszínén így rendkívül aktív vulkanikus tevékenység zajlik.
A Jupiter Io nevű Holdja azért különleges, mert nagyon erős a vulkanizmus rajta, amely a Naprendszer más égitestjeire nem jellemző.
A NASA közleménye szerint a vulkánok másodpercenként 1 tonna gázt és különféle részecskéket eresztenek ki az űrbe.
Ennek az anyagnak egy része elektromosan töltött ionokká és elektronokká válik szét, amelyek a bolygó mágneses terén keresztül a Jupiterre esnek.
A mágneses mezőbe befogott elektronok felgyorsulnak a Jupiter pólusai felé, és útközben olyan jelenséget generálnak, amelyet a tudósok dekaméteres rádióhullámoknak hívnak (más néven dekametrikus rádióemissziónak vagy DAM-nak).
„Amikor az űrszonda megfelelő helyen van, a Juno képes befogni ezeket a rádióhullámokat”
– közölte Yasmina Martos, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának szóvivője.
A befogott adatok a gázóriás által létrehozott hatalmas mágneses mezők viselkedéséről is árulkodnak.
Mások szrint azonban a rádióhullámok ertedhetnek akár a mélyben a felszín alatzt élő idegen civilizációtól is.
Erre ugyan kicsi az esély, de egyes nyitottabb tudósok szerint minden eshetőséget meg kell majd vizsgálni a titokzatos rádióhullámokkal kapcsolatban.