Ezen még a tudósok is meglepődtek, egyúttal figyelmeztetést adtak közre.
Svante Pääbo vezetésével a német intézet tudósai voltak azok, akik több mint tíz éve a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtették egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból nyert DNS-ből.
A tudósok azt is kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyi embertől származik, azóta azt is bizonyították, hogy az afrikaiak DNS-ében is van valamiféle neandervölgyi örökség.
A Nature című tudományos folyóiratban szerdán bemutatott tanulmányban Zeberg és Svante Pääbo azonosította gének azon csoportját, amelynek megléte növeli a kórházi kezelés és légzési elégtelenség kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.
Megállapították hogy ezek a gének egy olyan csoporthoz tartoznak, amelyek a neandervölgyi embertől öröklődtek.
Ez a géncsoport megtalálható az európai népesség 16 százalékánál, a dél-ázsiai populáció felénél, míg Afrika és Kelet-Ázsia lakói esetében egyáltalán nincs jelen.
„Kiderült, hogy ezeket a génváltozatokat a modern ember a neandervölgyiektől örökölte, amikor mintegy 60 ezer éve keveredett velük”
– magyarázta Zeberg.
A kutatók azt azonban nem tudták feltárni, hogy a gének ezen csoportja miért okoz komplikációkat Covid-19-betegeknél.
Nyugtalanító, hogy egy ilyen genetikai örökségnek a neandervölgyi embertől ilyen tragikus következményei vannak a mostani világjárványban. Ezt a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálni
– mondta Pääbo.
A kutatók szerint a géncsoport nem egyenlően van jelen a különböző földrajzi térségekben.
A legnagyobb az előfordulása a bangladesieknél, 63 százalékuk hordozza.
Az Egyesült Királyságban végzett kutatások ki is mutatták, hogy az általános népességhez képest a bangladesi eredetűek esetében mintegy kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy a beteg meghal koronavírus-fertőzés esetén.
A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel.
A két emberfaj mintegy 60 ezer éve találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett.
A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét.