Időszámításunk előtt 3000 körül egy ókori sumér csillagász az eget figyelte, ahogy általában.
Amíg megfigyeléseket végzett, agyagtáblára, egy csillagtérképre írta fel a bolygó helyzetét és egyéb csillagászati adatait. De ezúttal más volt az ég. Észrevette, hogy van valami az égen, ami korábban nem volt ott. Fényes volt és mozgott
-írja az ÚjVilágtudat.
Egy csillagászati kincs az az 5100 éves agyagtábla, amelyet a 19. században fedeztek fel a ninivei Asszurbanipál király földalatti könyvtárában. Sir Henry Layard által a mai Irakban feltárt ősi “dokumentum” példátlan betekintést nyújt a csillagászati megfigyelésekbe, amelyek több mint 5100 évvel ezelőtt történtek az ókori Mezopotámiában.
Az agyagtáblát a British Museum tárolja és K8538 számú műtárgyként katalogizálta,ami egy ősi csillagtérkép.
A műtárgyat több mint tíz évvel ezelőtt fordították le számítógépes szoftverekkel, amelyek segítettek a tudósoknak a pályák szimulálásában és az éjszakai égbolt rekonstruálásában évezredekkel ezelőtt.
Ez lehetővé tette a szakértők számára, hogy megértsék annak jelentőségét, és felfedjék az ősi csillagfigyelő által írt üzenetet.
Az agyagtábla egy sor jegyzet másolata, amelyet egy ősi sumér csillagász írt fel, aki szemtanúja volt egy hatalmas aszteroida közeledésének.
A sumér csillagász a kozmikus testre “az égből közeledő fehér kőtálként” hivatkozott.
A lefordított agyagtábla elmondja, hogyan figyelt meg egy ókori sumér csillagász i.e. 3123. június 29-én egy hatalmas aszteroidát, amely a Föld felé tartott. Az objektum áthatolt bolygónk légkörén és a felszínt vette célba.
De az agyagtábla sokkal több, mint pusztán térkép csillagképek és neveik rajzával. Hihetetlen adatokat kínál, amelyeket a szakértők még soha nem láttak.
Az agyagtábla egyik oldala több kozmikus test helyzetét írja le az éjszakai égbolton és az akkori időjárási viszonyokat.
Az agyagtábla másik fele az “égből közeledő fehér kőtálra” utal.
A sumér csillagász nemcsak leírta az objektumot, de sikerült megjegyeznie a tárgy pályáját a csillagokhoz képest, és ezt elképesztő pontossággal tette; szakértők szerint az aszteroida pályáját egy foknál kisebb hibával rögzítette.
Ez lehetővé tette a modern tudósok számára, hogy szimulálják az űrszikla pályáját és arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel hatással volt Európára.
Valójában a szakértők úgy vélik, hogy a sumér csillagász által leírt aszteroida az ausztriai Köfelsben érhetett földet.
Az agyagtáblára vésett adatok alapján a sumér csillagász által látott űrkőzet nagy valószínűséggel egy kilométer átmérőjű volt.
A csillagtérképre írt adatok utalnak arra is, hogy miért nincsenek az objektummal összefüggő kráterek, mivel az aszteroida bejövő szöge nagyon alacsony volt, mindössze hat fok.
Ez arra utal, hogy az űrkőzet valójában egy hegynek ütközhetett – valószínűleg ez a Gamskogel csúcsa volt -, ami miatt az aszteroida darabokra esett, mielőtt a felszínt elérte volna.
Forrás: ÚjVilágtudat.