Térdre kényszeríthetik a járványt a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói?
Az RNS-vírusok – például az influenza, az ebola, a nyugat-nílusilázés a SARS – elleni új hatóanyagok előállítása érdekében a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémia Tanszéken működő kutatócsoportban már több mint 10 éve foglalkoznak a szakemberek glikopeptid-szerkezetű, természetes antibiotikumok kémiai módosításával.
Az általuk kifejlesztett átalakításokkal pedig az alapvetően antibakteriális hatású vegyületek – például a teikoplanin és a vankomicin – különböző vírusok ellen is hatásossá tehetők.
Ez egy fontos nemzetközi kutatási irány, ami a koronavírus-járvány miatt most előtérbe került
– olvasható az intézmény oldalán.
Magyarországon egyedül mi dolgozunk ezen a szintetikus területen”
– ismertette Borbás Anikó tanszékvezető egyetemi tanár.
Az egyetemen kifejlesztett antibiotikum-származékok fontos tulajdonsága, hogy a kutatók által kialakított antivirális hatásuk mellett megmarad vagy fokozódik az eredeti antibakteriális hatásuk is.
Ennek az új típusú koronavírus okozta, COVID-19 nevű betegség gyógyítása esetén különösen nagy a jelentősége, hiszen a betegeknél nagyon gyakori a bakteriális felülfertőződés.
“Az általunk tervezett hatóanyagok a koronavírusos betegeknél kettő az egyben gyógyszerként működnének, egyszerre gyógyítanák a virális és a bakteriális fertőzést” – magyarázta a tanszékvezető.
A kutatók a glikopeptid antibiotikumokon kívül jelenleg az antivirális terápia tipikus hatóanyagainak, a nukleozid-származékoknak a kutatásával is foglalkoznak.
Ezen a területen célzottan a SARS-CoV-2 endonukleáz-molekulái ellen keresnek hatásos vegyületeket a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjával együttműködésben.
Ezidáig mintegy 80 új nukleozidanalóg molekulájuk előzetes számítógépes vizsgálatát fejezték be, és ezzel a módszerrel körülbelül 50 potenciális hatóanyagot találtak a koronavírus-enzimek ellen.