Ki mit fog tenni ha ezt meglépik?
A magyar miniszterelnök erről az informális EU-csúcs második napján beszélt Koppenhágában, újságírók előtt.
A koppenhágai EU-csúcstalálkozón Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország semmilyen szövetséghez – sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz – nem akar tartozni, ha Ukrajna taggá válik – írta az X-en egy független ukrán hírforrás.
„Egyszerűen fogalmazva: Magyarország nem hajlandó egy táborban lenni az ukránokkal, még azokon a struktúrákon belül sem, amelyek garantálják saját biztonságát és jólétét. Tehát talán a megoldás egyszerű:
Ha Orbán nem akar az EU-ban vagy a NATO-ban lenni Ukrajnával, akkor talán Európának meg kellene kérdeznie, hogy akar-e szövetséget kötni vele” – olvasható a beszámolóban.
@cimkeplaza A legőrültebb termékötleted is lehet prémium, ha igényes címke és csomagolás kíséri: keresd a CímkePlázát! #címkepláza #minőségiruhacímkék #márkaépítés #csomagolóanyagcégeknek #sajátwebshop #egyediruhacímke #vállalkozás #webshopoknak #csomagolás #branding #branddesign #őrültötletek #ruhacímke #papírtáska Ez a videó mesterséges intelligencia segítségével készült. #AI #AItartalom ♬ eredeti hang - Címkepláza 🛍️
A bejegyzés szerint a magyar miniszterelnök kijelentései olyan retorikát tükröznek, ami nem Brüsszelé, hanem Moszkváé.
A hírportál emlékeztet arra, hogy Magyarország egykor Hitler birodalmához csatlakozott, elárulva szomszédjait és saját jövőjét.
„Ma úgy tűnik, Orbán eltökélt szándéka, hogy megismételje ezt az utat, Putyin mellé áll Európa helyett, elszigeteli országát, miközben úgy tesz, mintha „semleges” lenne. Ukrajna eközben vérzik, és azokért az értékekért küzd, amelyek védelmére a NATO-t és az EU-t alapították”
– írták.
„Orbán részéről az a feltételezés, hogy a magyarok „nem akarnak” az ukránok mellett állni, nemcsak gyávaság, hanem az egységes Európa eszméjének árulása is. Az igazi kérdés már nem az, hogy Ukrajna helye-e a NATO-ban és az EU-ban. Igen. A kérdés az, hogy Magyarország Orbán alatt még mindig oda tartozik-e”
– zárult a bejegyzés.
Ha Magyarország valóban elindulna az EU-ból való kilépés, azaz a „Huxit” útján, annak gazdasági és politikai következményei messze túlmutatnának a napi politikai szócsatákon.
Az uniós tagság 2004 óta több ezer milliárd forintnyi támogatást hozott az országba, amely alapvetően járult hozzá az infrastruktúra, a vállalkozások és a mezőgazdaság fejlődéséhez. Ennek megszűnése nemcsak a költségvetésben ütne hatalmas rést, hanem közvetve a munkahelyekre, a beruházásokra és az életszínvonalra is komoly hatást gyakorolna.
Az EU-s források nélkül a gazdasági növekedés várhatóan évekig stagnálna, a forint tovább gyengülne, az infláció pedig újra meglódulhatna.
Politikai szempontból a Huxit egy új korszak kezdetét jelentené: Magyarország elszigetelődne Európában, és új szövetségi rendszerek után kellene néznie – feltehetően keleti irányban.
Ez azonban nemcsak külpolitikai fordulat lenne, hanem identitáskérdés is: vajon az ország a demokratikus, piacgazdasági értékek mentén halad tovább, vagy egyre inkább az autoriter modellekhez igazodik?
A döntés kimenetele hosszú távon meghatározhatná, hogy Magyarország hová tartozik a 21. században: az európai közösséghez vagy a perifériára sodródó, önállóságát látszólag megőrző, valójában kiszolgáltatott államok közé.
Egy Huxit tehát nem csupán politikai gesztus lenne, hanem történelmi fordulópont, amely generációkra meghatározhatná az ország jövőjét.
A kérdés most már nem az, hogy Orbán Viktor komolyan gondolja-e a kilépést – hanem az, hogy a magyar társadalom készen áll-e viselni mindazt, amit az EU-ból való távozás valójában jelent: gazdasági bizonytalanságot, diplomáciai elszigetelődést és az európai értékrenddel való szakítást.