Egy válsághelyzetben lehet leginkább megnyirbálni a demokratikus és emberi jogokat?
Ijesztő folyamatok, összeesküvés vagy valóság?
Nézzünk szét a világban, és elgondolkodtató dolgokat látunk a krízishelyzetben formálüdni.
Olyan aggasztó dolgokat, amik könnyen lehet, hogy hosszú távon károsak lehetnek, mert a hatalom visszaéléséhez vezethetnek világszerte.
A koronavírus-járvány miatt új rendszer építésébe kezdenek Oroszországban, hogy azokat a fertőzötteket is beazonosítsák, akik még nincsenek karanténban.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök hétfőn öt napot adott arra, hogy a szoftvert leprogramozzák a hozzáértők.
A digitális nyomkövetéssel más országok kormányai is próbálkoznak.
Előbb Irán, Kína, majd Izrael is bejelentette, hogy olyan alkalmazást ad a felhasználóknak, amellyel követni lehet a pozíciójukat, és azt, hogy kivel találkoznak.
A kritikusok viszont azt mondják, jobb vigyázni az ilyen programokkal, mert félő, hogy nem csak a karantén szabályainak betartatására alkalmasak.
Bár hangsúlyozzák, hogy nem korlátozza, vagy sérti az állampolgárok jogait, azt nehéz elhinni nekik.
Kínában már évek óta fejlesztenek egy 15 millió kamerából álló tömeges megfigyelő rendszert, amit a HVG.hu szerint pont 2020-ban akartak “élesíteni”.
Aztán arról is beszámoltak nemrégiben, hogy Vuhanban szintén nyomkövetőt kapnak a karanténban lévők.
De hol a határ? Vajon tényleg csak a járvány megfékezésére fogják használni?
Mi lesz ugyanis a már meglévő technológiával és rendszerekkel, ha majd elvonul a járvány…?
Mindezek lehetnek persze a véletlen művei, azonban a kormányoknak nagyon fontos lehet majd a jövőben az, hogy kontroll alatt tartsák az embereket.