Az emberek egy része totál kiakadt, és mélységesen csalódott az ellenzékben.
Végig arról szólt az egész, hogy tovább asszisztáljanak a cirkuszhoz, ami már 30 éve folyik…?
Nagyon sokakban döbbenet és cslaódottság lett úrrá.
A helyzet az ellenzék számára meglehetősen kataszrtfoális.
Ahogyan az is, hoghy a kedzetektől lehetett érezni azt, hogy ezen a hajón sokan arra játszanak csak, hogy bejuthassanak.
Vagyis ismét legyen 4 évük hol melegedni, és aludni a parlamenti padsorok között.
Hogy ismét öltönyben villoghassanak, nyavalyoghassanak arról, hogy diktatúrában élünk, miközben a milliós fizetéseiket veszik fel.
Hogy ismét elbábozhassák a jó és a gonosz bábjátékát, ádáz küzdelmét.
Megy tovább a hihetetlen adófizetői pénzekkel megtolt cirkusz tele tolvajokkal, öntik a közpénz jellegét vesztett közpénzt a kohóba, ég a pénz, a cirkusz, és a karaván robog…
Az átlagember, a nép pedig pedig tapsol a hatodosztályú szétnyűtt padokon, a cirkuszsátron kívül dideregve…