Komoly aggodalmat váltott ki szakmai körökben és a közvéleményben is, hogy Magyarországon még mindig széles körben alkalmazzák a deltamethrin nevű hatóanyagot a kémiai szúnyogirtás során – annak ellenére, hogy számos tudományos vizsgálat szerint ez a vegyület káros hatással lehet a fejlődő idegrendszerre.
A szer a piretroidok csoportjába tartozik, amelyek kis dózisban is neurotoxikusak lehetnek, különösen a magzatok és a kisgyermekek esetében.
Dr. Jermendy György, belgyógyász professzor szerint a deltamethrin olyan idegrendszeri folyamatokat befolyásol, amelyek különösen fontosak a magzati és korai gyermekkorban zajló agyi fejlődés során.
Bár az anyag az Európai Unió által engedélyezett, és a gyártók általában biztonságosnak nyilvánítják, a független kutatások eredményei szerint indokolt lenne a használatának újragondolása vagy korlátozása.
A jelenlegi gyakorlat szerint hazánkban nemcsak földi, hanem légi permetezéssel is végzik a kémiai szúnyoggyérítést, ami növeli a lakosság expozícióját.
A szervezetek azonban továbbra is csak korlátozottan tájékoztatják a lakosságot a potenciális veszélyekről, miközben a tudományos közösség egyre több figyelmeztetést fogalmaz meg.
A probléma gyökere az, hogy nincs kellő nyilvános kommunikáció a kockázatokról. Sokan jogosan teszik fel a kérdést: ha a hatóságok tudnak a lehetséges veszélyekről, miért nem verik azt nagy dobra?
Miért nem keresnek más, kevésbé kockázatos megoldást a szúnyogirtásra?
A biológiai szúnyoggyérítés, például a Bacillus thuringiensis israelensis baktérium alkalmazása már több európai országban is bevett gyakorlat, ám Magyarországon még mindig főként a kémiai módszerek dominálnak.
A közbizalom gyengüléséhez hozzájárul az is, hogy az elmúlt évtizedekben több, tudományosan cáfolt elmélet is elterjedt, amelyek a hatóságok titkolózásával kapcsolatos félelmeket táplálták.
Emlékezzünk csak a chemtrail összeesküvés-elméletre, amely szerint a repülőgépek által hátrahagyott kondenzcsíkok valójában titokban permetezett vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyekkel a lakosságot manipulálják vagy betegségeket terjesztenek.
A chemtrail-elmélet már régóta jelen van az internetes fórumokon, és gyakran kerül elő újabb krízisek idején.
A tudományos közösség azonban egyértelműen cáfolta ennek valóságalapját: a repülőgépek által kibocsátott csíkok pusztán kondenzáció eredményei, azaz vízgőz csapódik ki a magas légköri hidegben.
Egyetlen hiteles kutatás sem igazolta, hogy ezek bármiféle szándékos vegyi beavatkozást jelentenének. A világ számos környezetvédelmi és repüléstechnikai hatósága
– köztük a NASA és az amerikai EPA – is kijelentette, hogy semmilyen titkos vegyi permetezés nem zajlik.
Ugyanakkor fontos különbséget tenni a megalapozatlan konteók és a valódi, tudományosan alátámasztott egészségügyi kockázatok között.
A szúnyogirtás során alkalmazott vegyi anyagok esetében valódi kutatások és valós adatok támasztják alá az aggodalmakat.
Ezért is különösen fontos, hogy ne söpörjük le az asztalról azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket neves szakemberek és orvosok fogalmaznak meg.
A jelenlegi helyzetben a társadalmi bizalom megőrzése érdekében elengedhetetlen a transzparens kommunikáció.
A hatóságoknak egyértelműen és közérthetően kellene tájékoztatniuk a lakosságot a szúnyogirtó szerek használatáról, azok esetleges kockázatairól, valamint az alternatív megoldásokról.
Az elhallgatás csak további félelmeket és gyanakvást szül, ami hosszú távon veszélyezteti a közbizalmat és az egészségvédelmi célokat is.