Három nagy konfliktus is várhat a miniszterelnökre Brüsszelben.
Így “golyózhatják” ki Magyarországot is?
Orbánra három komoly csata is vár szeptemberben és októberben az Európai Unióval.
Ezeket mind úgy készíthették elő Brüsszelben, hogy egymás után, egyfajta “pofonhullámra” ültethessék fel az ország első számú vezetőjét.
Lehet elítélni őt, szeretni, nem szeretni, de Brüsszel kettős mércéjét még Orbán ellenségei sem tagadják.
“Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kis ökörnek…
Vagyis a németek, a franciák és úgy általában véve a nyugati, Magyarország vérét szívó országok nem őrültek annak az utóbbi években, hogy magyraország és a magyarok nem álltak be a sorba minden ügy mentén.
Lásd a 2015-ös menekülthullám. ahol szembemenve mindenkivel, határokat húztunk, ami az Európát menekültekkel elárasztó Merkelnek sem nagyon tetszett..
Az első és talán a legközelebbi az unió éves jelentése lesz a jogállamiságról. Ilyen dokumentum még soha nem készült, eddig csak a tagországok gazdasági teljesítményét és fegyelmezettségét érintő jelentéseket írtak minden egyes évben.
Mivel Magyarországot a különleges jogrend miatt kifejezetten sokat támadták, és a négy fő témát tekintve egyébként is az unió talán legrosszabbul teljesítő országa, a várhatóan szeptember végén megjelenő jelentés valószínűleg komoly csapást mér a magyar kormányra, amelyet annak ellenére is mindig zavarnak a külföldi kritikák, hogy ezeknek valódi, főként belpolitikai következménye ritkán van.
A második fontos harc a korábban már említett jogállamisági kritérium körül alakulhat ki. Ez arról szól, hogy a következő hétéves ciklusban lesz-e jogi lehetőség felfüggeszteni vagy elvenni a támogatásokat azoktól a tagországokról, amelyek nem tartják be az Európai Unió alapvető jogállami elvárásait.
Magyarország és Lengyelország – mivel nem tartják be ezeket – nem szeretne ilyen kitételt. Azok az északi és nyugati tagországok viszont, ahol a választók egyre rosszabbul kezelik, hogy az ő pénzük Magyarországon kormányközeli zsebekbe vándorol, szeretnék, ha lenne ilyen.
Az uniós csúcson aláírt megegyezés ezzel foglalkozó részlete szándékoltan elég homályos. Az például benne sincs, hogy egészen pontosan mi lesz a szankció, amit ki lehet szabni a tagországokra, csupán az, hogy a folyamatot a bizottság indíthatja el, de szavaznia kell róla a tagállamok egy részének is.
Ez jelentős gyengítés az Európai Tanács elnökének eredeti javaslatához képest, amelyben még az szerepelt, hogy a folyamat magától elindul, és a leállításához a tagállamok szavazatainak minősített többsége szükséges. Ez azért fontos, mert így Lengyelország és Magyarország nem tudná önállóan leállítani az eljárásokat, amelyek nagy valószínűséggel pont az ő megrendszabályozásukra indulnának.
A harmadik fontos küzdelem pedig a hetes cikkely lezárása lehet, ha tényleg végig akarják vinni a folyamatot az idei évben.
Sokak félelme, hogy az Európai Tanács megállapítja, Magyarországon fennáll az alapértékek megsértésének veszélye.
A büntetés maga a szégyenpad, ahova azt ültetik, aki ellen az eljárás zajlik.
Sokak szerit egyelőre nem lehet komolyabb következménye, mások szerint azonban végleg megvonhatnak majd minden jogot Magyarországtól és egyúttal az EU-s pénzek áramlását is befagyaszthatják…
Forrás: 24.hu