Verne Gyula minden szava igaz volt a Belső Föld birodalmáról?
Jules Verne legendás művében, az Utazás a Föld középpontjába című regényben egy rejtett, földalatti világot képzelt el – óceánnal, óriási terekben bujkáló titkokkal.
Sokáig sci-fi-nek hittük, ma viszont a tudomány lassan beéri az irodalmat: egyre több jel utal arra, hogy a Föld felszíne alatt valóban hatalmas víztartalékok rejtőznek.
A legfrissebb kutatások szerint a Föld köpenyének úgynevezett átmeneti zónájában – 410 és 660 kilométer mélyen – háromszor annyi víz lehet, mint az összes óceánban együttvéve.
Ez a víz nem cseppfolyós formában van jelen, hanem az ott található ásványok, például a ringwoodit kristályszerkezetébe zárva. Az ásványok, mint egyfajta geológiai szivacsok, óriási nyomás alatt tartják meg ezt a molekuláris szinten tárolt vizet.
A felfedezés alapját szeizmikus mérések, valamint 2022-ben Botswanában talált gyémántok adták, melyek ringwoodit zárványokat tartalmaznak.
Ez utóbbi tényleges, fizikai bizonyítéka annak, hogy a mély földrétegekben valóban jelen van a víz.
A következmények messzemenőek: a mélyvízi körforgás hatással lehet a vulkáni működésre, földrengésekre, és akár a bolygó hosszú távú klímafolyamataira is.
Létezhet Agartha, a belső Föld birodalma?
És itt jön a képbe egy különös, misztikus történet is…
Sokan úgy vélik, hogy ezek az új felfedezések talán a kulcsát jelenthetik egy ősi legenda valódi értelmezésének: Agartha mítoszának.
Ez a különös elmélet egy, a Föld belsejében megbúvó titokzatos birodalomról szól, amelyet sok ezoterikus tan szerint egy fejlett civilizáció lak, és amely földalatti járatokon keresztül kapcsolódik a világ különböző pontjaihoz.
A legenda szerint Agartha bejáratai a Himalájában, az Északi-sarkon, sőt néhány vulkán mélyén is megtalálhatók.
Természetesen a tudomány jelenlegi állása szerint nincs semmilyen konkrét bizonyíték arra, hogy Agartha valóban létezne.
Azonban a Föld belsejében rejtőző hatalmas vízkészletek, ismeretlen kőzetszerkezetek és a mélyben zajló, alig értett folyamatok mind azt jelzik: kevesebbet tudunk bolygónk belsejéről, mint a Marsról. Épp ezért nem lehet teljes bizonyossággal kizárni semmilyen lehetőséget.
A tudományos világ egyelőre óvatos a hasonló legendákkal, de a legújabb felfedezések fényében talán érdemes új szemmel tekinteni azokra a történetekre is, amelyeket eddig csak mesének vagy mítosznak hittünk.
Ahogy Jules Verne is megírta: „Minden, amit az ember el tud képzelni, valóság is lehet.”