Kiktől költöztek a föld alá tíz ezer éve az emberek ?
A világon mindenütt találni föld alatti városokat barlangokat…
Vajon mi a végső magyarázat ezek létezésére?
Világszerte ismert tény, hogy az egyes kontinensek, de különösen Európa alatt olyan ősi alagút-hálózatok húzódnak, melyek egy része ember előtti időkben készülhetett.
Ami még ennél is érdekesebb: egy jó részük nem természetes képződmény, hanem szemmel láthatóan mesterséges eredetű.
Egyes alagútrendszerekről azt beszélik, hogy még az óceánokat is átszelik, összekötve az egyes földrészeket, noha erre egyelőre nem találtak konkrét bizonyítékot.
Sokak szerint nyilvánvaló, hogy az alagútrendszerek egyfajta óvóhelyként szolgáltak az ősi időkben, mintha valamiféle kataklizma elől való menekülés végső tervének részei lettek volna.
Az egyik leghíresebb földalatti anomália kappadókiában van.
A Közép-Anatóliában található föld alatti városok még a korai hettita időkből származnak és az évszázadok során folyamatosan bővültek. A városok lakói azért vájtak maguknak lakótereket a föld alá, hogy különféle külső támadásoktól védják magukat.
Aztán ott van egy másik őscivilizációs időkben épített földalatti óvóhely, Derinkuyu is.
található, ami 40 km-re van Göremétől. Közel 600 külső bejárata van a városnak, a felszínen lévő lakóházak udvarába rejtve.
A város nagyjából 85 méter mélyen nyúlik le a föld alá. Minden olyan helyiség megtalálható itt is, ami egy föld alatti városban szükséges (istállók, pincék, raktárak, ebédlők, templomok és borospincék).
Ezeken kívül van egy nagyméretű szoba is a második szinten, amit missziós iskolaként használtak, ettől a szobától balra vannak a tanulószobák.
A harmadik és negyedik szintről egy függőleges, meredek lépcsőn lehet lejutni a város legalsó részére, ahol a kereszt alaprajzú templom található.
Itt egy 55 méter hosszúságú szellőzőrendszert építettek.
Az egész kísértetiesen hasonlít egy földalatti atombunkerre, csak kezdetlegesebb megoldásokkal.
Vajon mi elől akartak az egykori ősi idők emberei, az ókori világ elmenekülni?
A városok kúttal, szellőzőrendszerekkel, tárolókkal, víztartályokkal, istállókkal “felszerelt” földalatti komplexumok némelyike több ezer ember befogadására és hosszú időn át való “eltartására” lett volna képes.
Egyesek szerint az ősi kataklizma maga az özönvíz volt, melyről nem csak Noé tudott, hanem számos más kultúra.
Esetleg egy része ezeknek az óvóhelyeknek elővigyázatosságból épült?
Megint mások úgy hiszik, hogy az akkori kor emberei hitték: a Földre látogató, minket teremtő idegen istenek egy napon majd visszatérnek elvenni azt, ami az övék.
Megit más források – ősi indiai szanszkrit iratok – egy 12.000 évvel ezelőtt bekövetkezett atomháborúról írnak.
Bármilyen célból is épültek ezek a földalatti ősbunkerek, riasztó mementóivá váltak egy ismeretlen veszélynek, mely elől csak a föld alá vonulás jelentett menedéket.