Katasztrofális következményei lesznek, ha ránk találnak a földönkívüliek.
Korábban már nagy port kavart egy német csillagász figyelmeztetése is, melyről itt írtunk bővebben.
Ő is azt hangoztatta, hogy beláthatatlan lehet annak a következménye, ha felhívjuk magunkra a figyelmet, és az űrbe szétküldött jeleinket, harsogó hangunkat egy ellenséges, leigázó szándékú faj “hallja meg” először.
Az utóbbi években egyre több tudós szólalt fel hasonlóan.
Annak idején már Stephen Hawking is azt mondta, hogy az idegenekkel való találkozás úgy sülhet el valószínűleg, mint Kolumbusz és az őslakosok találkozása, ami mint tudjuk, egy hatalmas invázióba és népirtásba torkollt.
De nem csak az egykori géniusz, hanem mások is aggódnak, hogy az ember a felelőtlenül a űrbe szétsugárzott jeleivel felhívja magára a figyelmet.
Egyes magyarázatok szerint nem véletlenül annyira csöndes a kozmosz.
Valójában rengeteg fejlett civilizáció “hallgat”, csöndben van, rejtőzködik azok elől a fejlettebb, agresszív civilizációk elől, melyek bolygóról bolygóra járnak és felélnek minden erőforrást.
Egy amerikai kutatócsoport modelleken alapuló eredményei szerint a Tejútrendszerben fejlett idegen civilizációk vándorlásukkal benépesíthették a Galaxis lakható bolygóinak többségét, de a Naprendszernek a Tejútrendszer spirálkarjai között megbújó, nagyon nehezen elérhető csendes zugáig nem jutottak el.
Más elképzelések szerint itt vannak, akár a szomszédos rendszerekben, de a már fent említett veszélyek, sáska civilizációk miatt rejtőzködnek.
Egyes tudósok azt mondják, hogy az űrbe kiküldött jeleinkkel olyanok vagyunk, mint egy szörnyekkel teli sötét erdőben bóklászó kisfiú, aki telekiabálja az erdőt, miközben ezek a szörnyek ott lapulnak és figyelnek…
Egyvalamiben biztoska lehetünk:
ha ránk találnak és valóban ellenségesek a szándékaik, hetek, hónapok alatt letarolhatják az emberiséget, gyakorlatilag esélyünk sem lenne ellenük.
Ez pedig meglehetősen aggasztó a jövőt illetően.