Ezt eddig nem tudták, ez mindent megváltoztathat. Egyúttal ez lehet a világjárvány Achilles-ina?
Beltérben, nagy tömegben, rosszul szellőző helyen veszélyeztet mindenkit az, hogy szuperfertőző esemény részese lehet:
Több tucat embernek is átadhatják ilyen alkalmakkor a megbetegedést a fertőzöttek.
Egy évnyi adat alapján azt is tudják, melyek a legkockázatosabb helyek.
Kóruspróbák, temetések, családi ünnepek vagy csoportos órák: bármelyikből lehet szuperterjesztő esemény, amelyen egyetlen beteg akár több tucatnyi embert tud a koronavírussal megfertőzni.
A patogén terjedésére jellemző, hogy bár a legtöbben csak keveseket fertőznek meg, egyesek nagyon sok embernek át tudják adni a vírust, ami egyébként a koronavírusokra általánosságban jellemző tulajdonság, írja a Nature cikke. A SARS és a MERS mellett az ebola, a TBC és a himlő is így viselkedik.
Most, hogy a pandémia második évébe ért, a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a szuperterjesztők hatalmas szerepet játszanak annak életben tartásában.
Az ilyen események jelentik a terjedés egyik legjellemzőbb útját. Ha nem teszünk ellenük, akkor a szuperterjesztő események még gyakoribbá és még több embert megfertőzővé válhatnak a jelentősen könnyebben terjedő, új variánsok hatására.
Egy évnyi adat fényében már körvonalazódik, milyen körülmények kedveznek a szuperterjesztésnek: hosszú ideig tartó, beltéri események rossz szellőzés mellett, melyet az énekléshez vagy a tornához hasonló tevékenységek révén sok kilélegzett aeroszolrészecske jellemez.
Persze akad még kérdés bőven, például hogy az egyedi biológiai sajátosságok vagy a viselkedésbeli minták jelentik-e a nagyobb veszélyt, de azért már eleget tudunk ahhoz a szuperterjesztő eseményekről, hogy az ismeretek birtokában tenni tudjunk azok ellen – például az olyan létesítmények zárva tartásával, amelyek kedveznek ezek létrejöttének.
Egy ember azt követően, hogy megfertőződött az új koronavírussal, átlagosan 2-3 másiknak adja át a patogént. AkiraEndo, a London School of Hygiene & TropicalMedicine fertőző betegségek modellezésével foglakozó szakértője szerint ugyanakkor a Kínán kívüli esetek 10 százaléka volt a felelős a tavaly február végére kialakult esetek 80 százalékáért.
Izraeli, indiai, hongkongi és kínai számítások alátámasztják a kalkulációt.
A fertőző betegségekre persze alapvetően is jellemző az ehhez hasonló mintázat, de az új koronavírusra különösen.
A kutatók ugyan vizsgálják, hogy vannak-e olyan emberek, akik esetében biológiai oka van annak, hogy többeket fertőznek meg – például mert hangosabban beszélnek, esetleg több levegőt lélegeznek ki, mint mások, ezzel több aeroszolt a levegőbe juttatva -, de alapvetően nem hiszik, hogy esetükben ez lenne az oka annak, hogy hatékonyan terjesztik a koronavírust.
Valószínűbb, hogy viselkedésük tehető felelőssé ezért, például ha nem hajlandók távolságot tartani, maszkot viselni.
Mindezen túl Max Lau, az atlantai Emory Egyetem betegségek modellezésével foglalkozó kutatója azt állapította meg, hogy a hatvan év alatti, társasági eseményeken gyakrabban részt vevő emberek voltak jellemzően szuperterjesztők.
Mindezek ismeretében most annak van itt az ideje, hogy használjuk is a szuperterjesztéssel kapcsolatos ismereteinket. Van, amit nehéz megakadályozni: az olyan munkakörökben, ahol követelmény az egymás szoros közelségében végzett munka, nincs lehetőség arra, hogy érdemben csökkentsék a szuperterjesztés kockázatát.
Az éttermek és ehhez hasonló zárt helyek esetében ugyanakkor könnyebben minimalizálható a kockázat: a körülmények javítása mellett korlátozások életbe léptetésével ezek akár működhetnek is ahelyett, hogy zárva kellene tartaniuk.