A civilizációs betegségek együtt járnak, az egyik generálja a másikat. GYAKORLATILAG NINCS EGÉSZSÉGES EMBER.
Már gyerekkorban is diagnosztizálható egyik-másik, vagy akár több is, de 30-40 éves korra már biztosan kimutatható 2-3 betegség együttes jelenléte…
Ha megnézzük a hivatalos statisztikákat, akkor a modernkor társadalmára jellemző, hogy egy adott civilizációs betegség érinti az emberek 10-20-50%-át. Ilyenek az allergia, szív és érrendszeri betegség, cukorbetegség, csontritkulás, daganat, autoimmun betegség, elhízás, magas vérnyomás, légzőrendszer betegségei, lelki betegségek (aggodalom, félelem, stressz, depresszió). A civilizációs betegségek együtt járnak, az egyik generálja a másikat. GYAKORLATILAG NINCS EGÉSZSÉGES EMBER. Már gyerekkorban is diagnosztizálható egyik-másik, vagy akár több is, de 30-40 éves korra már biztosan kimutatható 2-3 betegség együttes jelenléte, ilyenkor legtöbb esetben gyógyszer szedése szükséges.
A civilizációs betegségek hatása, hogy az emberek munkaképessége látványosan csökken, stresszhelyzeti reakciója pedig katasztrofálisan rossz lesz. A sok egészségügyi vizsgálat, gyógykezelés, segédeszköz, egész életen át szedett gyógyszer, táppénz, rokkant nyugdíj, a csökkenő termelés mellett egy folyamatosan növekvő kiadást jelent. Tény, hogy az orvoslás nagyon magas szinteket ért el, azonban nem tud mást tenni, mint életben próbálja tartani a haldokló társadalmat.
A hatalmas embertömeg futószalagon halad keresztül az ellátórendszeren, és ahogy az élelmiszer előállításából kifejlődött az élelmiszeripar, így a gyógyításból is kifejlődött az egészség(betegség)ipar. Sőt, hogy még érdekesebb legyen, azt is elvárják, hogy az egészségipar profitot is termeljen.
A modern emberek egyedi egészségét alapul véve, a jelen társadalom haldoklik, gépek és gyógyszerek tartják életben, és sok szakember “rabszolgamunkája”.
Ezt mára tényként el is fogadta az átlag ember. Alázatosan meghajol azelőtt, hogy a sors így sújt minket, ma az egyik ismerős hal meg, holnap a másik, és rettegve várja, hogy ő mikor következik.
A táplálkozási szokások változása
Az emberi fejlődést tekintve, néhány ezer évvel ezelőtt az ember főleg zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat, húst, tojást és ősi gabonaféléket evett.
Általában elmondható, hogy gluténmentesen étkezett, nem ismerte a cukrot, és alacsony glikémiás indexű (GI) volt (<40-50) a táplálék. Az ősi gabona teljesen más volt mit a mai, és az NEM A MAGYAR TÖNKÖLY volt.
Az 19. század végétől kezdett kialakulni az élelmiszeripar, ez az időszak tekinthető az ipari forradalom második szakaszának, egészen az első világháborúig.
Azonban az élelmiszeripar drasztikus fejlődése a második világháború után kezdődött, mikor kiderült, hogy milyen jól lehet profitot termelni.
Ekkor már jelen voltak a vegyszerek a mezőgazdaságban, a hormonok és egyéb gyógyszerek az állattartásban, illetve megjelentek az egyre jobban feldolgozott élelmiszerek.
A mai élelmiszerek jellemzője, hogy alapvetően minden gabonából és cukorból készül, a húsfélék pedig sok szóját és vegyszert (ízfokozó, tartósítószer, színezék) tartalmaznak.
Emellett például a magyar lakosság táplálkozási szokásaira jellemző, hogy kritikán aluli mennyiségben fogyaszt csak zöldséget és gyümölcsöt.
A jelen kor étrendje nem más mint gluténbomba 100-as GI-vel, mely gyorsan felszívódik, instabil vércukorszintet és állandó éhségérzetet eredményez, tönkreteszi a vékonybelet, így a civilizációs betegségek alapfeltételeit meg is teremti.
A mai korra jellemző továbbá a rendszeres testmozgás teljes hiánya.
A testépítés, a zárt térben végzett aerobik nem helyettesíti azt. Ezen túlmenően nagyon kevés időt töltünk a szabad térben.
Mindig betonépületekben tartózkodunk (lakás, munkahely, bevásárlás, szórakozás), ahol a Föld rezgései erősen korlátozódnak (az USA-ban sokszor mesterségesen gerjesztik ezeket, mert különben a benn élők ,megbetegszenek), vagy autóban és egyéb tömegközlekedési eszközön utazunk, ahol bőséges elektroszmog ér el minket.
A napfény hiánya a D vitamin kialakulását csökkenti, melyet táplálék kiegészítővel nem lehet igazán jól pótolni. NEM LÉTEZIK MOZGÁS KAPSZULA, NAPFÉNY KAPSZULA.
Mikor az emberi élet informatikáját tanulmányoztam magyar kutatókkal, több ezer európai ember állapotfelmérésének az eredményét láttam és szoftveresen értékeltem.
A mérés első körben ad olyan információkat, hogy mi az a tényező, ami által nagyon terhelt a szervezet úgy akut (jelen idejű), mint krónikus (régi, több éves) távlatokban.
A mérések 90%-án krónikus gondot mutatott a glutén.
Érdekes, hogy ezeknek az embereknek a nagy része nem tudta magáról, hogy glutén érzékeny. Információ szinten ott volt a jelzés, azonban még nem materializálódott a probléma annyira, hogy orvoshoz mentek volna.
A páciensek szintén 90%-ánál rossz volt a felszívódás a vékonybélben, és ezeknél immunrendszeri problémákat is jelzett a felmérő rendszer.
A mérések kb. 85%-ánál a szervezetnek elege volt a szénhidrátokból. Illetve a legtöbb esetben a szervezet tele volt toxinokkal, nehéz fémekkel, fluorral, klórral, vegyszer maradványokkal, stb.
Forrás: maga a valóság