Katasztrófa előtt állunk, már az emberiség kihalása a tét, nem csak a természeté – állítják a tudósok akik torkuk szakadtából ordítják, hogy nagyon nagy a baj.
8-ból hét pillér már “leomlott”
Nyolcból hét kategóriában már a veszélyzónában tart a Föld – állítja egy több mint negyven tudós közreműködésével elkészült tanulmány.
A Nature Journalben publikált kutatás többek között a lég- és vízszennyezettséget, az épített, illetve természetes környezetünket vizsgálta részletesen, és nyolc kategóriából
egyedül a légyszennyezettség nem érte még el a veszélyes értéket – legalábbis nem globálisan, mert helyi és regionális szinten ennek a mutatói is rosszak.
Gócpontokat is megállapított a svéd vezetésű, de nemzetközi kutatócsoport, ezek Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Délkelet-Ázsia, Kína, Afrika egyes részei, valamint Brazília, Mexikó és az Egyesült Államok nyugati partja.
A klímaváltozás miatt a bolygó kétharmada nem felel meg annak a kritériumnak, hogy biztosan és folyamatosan hozzájusson friss ivóvízhez.
Az élővilág közel 80%-a haldoklik vagy a kihalás szélén áll
Több száz gerinces már kihalt az ember miatt, és jóval több áll a kihalás szélén.
Egyes jelentések szerint a szárazföldi gerinces fajok már közel 80%-a a kihalás szélén áll vagy nagyon veszélyeztetett.
“A kihalás kihalást szül” – figyelmeztetnek a tudósok.
A Csendes-óceán nagy része, közel kétharmada már szó szerint kiürült a túlhalászat és a brutális szennyezés miatt.
Végezetes fordulóponton vagyunk
Ez az a bizonyos 1,5 Celsius fokos emelkedés, ami már valóban durva katasztrófával jár az emebriségre és az élővilágra n ézve egyaránt.
Meghatároztak a kutatás során veszélyességi kategóriákat is, hogy például mi az, ami biztonságos a bolygónak, vagy mi az, ami már az emberéletet veszélyezteti.
Már egy fokos emelkedésnél is katasztrofálisak a hatások.
Ugyanazt az ipari forradalom előtti időkhöz mért 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöböt használták, amit a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény rögzített.
Egyelőre 1,1 fokkal nőtt a hőmérséklet, azaz elméletileg még nem érte el a vészhelyzeti sávot, ám ez nem jelenti azt, hogy a melegedésnek ne lennének máris káros hatásai.
Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére.
Mindemellett a tömeges kihalásokra, az ezt követő éhínségre és a mezőgazdaság összeomlására.
A tudósok figyelmeztetnek: ez most még egy lassú folyamat, de hamarosan olyan intenzitásúvá válik, hogy az emberi faj fennmaradása is kérdésessé válik.
És mindezt a mi, és a gyerekeink életében kell átélnünk majd.