Ő lehet az első igazi ősi emberi hibrid?
Körülbelül 90 000 évvel ezelőtt egy érdekes gyermek járta a Földet. Ez az egyed fiatal emberi hibrid volt.
A tudósok által Dennynek becézett ősi lány az egyetlen ismert egyed, akinek a szülei két különböző emberi fajból származtak.
Denny csontjait 2018-ban fedezték fel, amikor a tudósok megvizsgálták a dél-szibériai Altáj-hegységben található Gyenyiszova-barlangot.
A tudósoknak nem sok maradványa volt, csak egy csont és fogak, de meg tudták állapítani, ki ő.
A FINDER (Fossil Fingerprinting and Identification of New Denisovan Remains) egy közelmúltbeli projekt, amelyet azért indítottak el, hogy fényt
derítsen a gyenyiszovaiakra és kapcsolataikra a Homo sapiens-szel és a neandervölgyiekkel.
A tudósok tudják, hogy mindhárom faj szaporodott egymás között, de a tanulmány célja az, hogy jobban megértsék a fajok közötti összetett kötődést.
“Célunk, hogy megtudjuk, hol éltek, mikor kerültek kapcsolatba a modern emberrel, és miért haltak ki,”
– mondta Katerina Douka, a projekt
vezetője, a németországi Max Planck Intézet és az Oxfordi Egyetem munkatársa.
A gyenyiszovaiak történetének kutatása kihívást jelent, mert az egyetlen hely, ahol megtaláltuk maradványaikat, a szibériai Gyenyiszova-barlang,
és csak egy maroknyi kövületet ástak ki ott, valamint számos neandervölgyi leletet.
“Ez egy csodálatos hely,” – mondja Tom Higham, az Oxfordi Egyetem Radiocarbon Accelerator Unit igazgatóhelyettese és a FINDER tanácsadója.
“Hűvös van bent, így a csontokban lévő DNS nem esik szét túlságosan. Azonban szinte az összes csontot felfalták a hiénák és más húsevők.”
Ennek eredményeként a Gyenyiszova-barlang apró, azonosíthatatlan csontdarabokkal van tele.
“Nem lehet tudni, hogy egy darab mamuttól vagy birkától származik – vagy férfitól vagy nőtől,” – teszi hozzá Higham. “Csak nagyon kevés
közülük emberi, pedig minden bizonnyal érdemes lenne megtalálni őket, mert nagyon sokat elárulhatnak.”
A tudósok DNS-szekvenálást végeztek az ősi lány csontjain, és felfedezték, hogy két különböző fajból származtak a szülei. Denny anyja
neandervölgyi, apja pedig gyenyiszovai volt. Denny a barlangban több egyeddel, a neandervölgyiekkel és a gyenyiszovaiakkal együtt élt, és csak
fiatal tinédzser volt a halálakor.
“A neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak a homininok kihalt csoportjai, amelyek több mint 390 000 évvel ezelőtt váltak el egymástól.”
A Gyenyiszova 11 genomja, a Gyenyiszova-barlangból (Oroszország) származó csonttöredék, “olyan egyedtől származik, akinek neandervölgyi
anyja és gyenyiszovai apja volt. Az apa, akinek genomja a neandervölgyi ősök nyomait hordozza, egy későbbi, a barlangban talált gyenyiszovai
rokonságából származott.
Az anya olyan populációból származott, amely közelebbi rokonságban áll a neandervölgyiekkel, akik később Európában éltek, mint egy korábbi, a Gyenyiszova-barlangban talált neandervölgyihez, ami arra utal, hogy a neandervölgyiek vándorlása Keletés Nyugat-Eurázsia között valamivel 120 000 évvel ezelőtt történt.”
“Az első generációs neandervölgyi-gyenyiszovai utód megtalálása a mai napig szekvenált kisszámú archaikus példány között arra utal, hogy a
késő pleisztocén hominin csoportok keveredése gyakori volt, amikor találkoztak,” – írják a tudósok a Nature-ben megjelent tanulmányukban. (1)
Egyesek azt gondolhatják, hogy Denny figyelemre méltó felmenői azt sugallják, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak rendszeresen
párosodtak egymással, de a tudósok óva intenek attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le.
“A neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak DNS-e különbözik egymástól. Könnyen meg tudjuk őket különböztetni egymástól. Ez a gyakori
kereszteződés ellen szól. Ellenkező esetben ugyanazt a DNS-t kapták volna,”
– mondja Douka.
Korábbi tanulmányok bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a gyenyiszovaiak és a modern emberek keresztezték egymást, de miért
Gyenyiszovában?
“Az egyik feltételezés az, hogy a barlang mindkét faj határátkelőhelye, az egyik, amely a neandervölgyiek elterjedési területének keleti szélén
található, amelyek elsősorban európai fajok voltak, és a gyenyiszovaiak szülőföldjének legnyugati végén, akik keleti fajok voltak, esetenként
mindkét csoport tagjai egyszerre értek el a barlangba.”
Ezt az elképzelést Denny neandervölgyi anyjának részletes vizsgálatai támasztják alá. Génjei különösen szoros rokonságot mutatnak a
Horvátországban élő neandervölgyiekkel, ami arra utal, hogy Denny anyjának közvetlen elődei egy olyan csoporthoz tartozhattak, akik lassan
keletre vándoroltak Európából Gyenyiszova felé, ahol Denny apjával találkozott egymás szülőföldjének peremén.
Érdekes kép, bár sokkal több információra van szükség a megerősítéshez.
A tudósoknak nincs közvetlen bizonyítékuk arra, hogy a gyenyiszovaiak
szülőföldje elsősorban a barlangtól keletre volt, bár az a tény, hogy génjeiket kimutatták Ausztráliában, Új-Guineában és Óceánia más részein élő populációk DNS-ében, alátámasztja ezt az elképzelést és azt sugallja, hogy a helyszínek jövőbeni keresését Kelet-Oroszországra, Kínára és
Délkelet-Ázsiára kell összpontosítani.
A gyenyiszovaiak egy kihalt emberi faj, amelyről a tudósok kevés információval rendelkeznek.
A szakértők csak a közelmúltban tudták megépíteni az első arcrekonstrukciót, amely felfedi, hogyan nézhettek ki.
Higham szerint sok megválaszolatlan kérdés áll a tudósok előtt. Például milyen volt a gyenyiszovaiak eloszlása? Mi a legkorábbi bizonyíték arra,
hogy a neandervölgyiekkel 500 000 évvel ezelőtt közös őstől származtak?
A tudósoknak előnyös lenne, ha találnának egy-két csontot más helyekről, de eltarthat egy ideig, mire ez megtörténik.
Forrás: Újvilágtudat