A háború még mindig nincs megnyerve,a virológusok azt is elmondták, hogy min áll vagy bukik az emberiség jövője…
Megérkezett a vírus elleni legerősebb fegyverünk, mégis nagy gond lehet – állítja Kemenesi Gábor víruskutató.
Szerinte ugyanis bár kifejlesztésre kerültek a vakcinák, ezek önmagukban még nem csodafegyverek.
A koronavírus is tanul, fejődik, próbál mindig egy lépéssel előttünk járni.
Kész káosz, ami most a koronavírus új mutánsai kapcsán megjelenik a médiában
Szerencsére szerinte annyira nem rossz a helyzet,a legtöbb mutáns ugyanis valójában “csak” variáns.
Az esetek döntő többségében az új variánshoz vezető változás csupán egy „lenyomat” a vírus genetikai kódjában, amely nekünk kutatóknak segít értelmezni a vírus útját.
Amennyiben a kutatók bármilyen utalást találnak rá, hogy egy variánsnak lehet valamiféle olyan új képessége, mint pl. a gyorsabb terjedés, súlyosabb betegítő képesség stb., akkor az előlép a vizsgálandó variánsok körébe.
Ha a legegyszerűbb és idáig leginkább alátámasztott tulajdonságát vizsgáljuk eme három variánsnak, akkor a közismert nevén „brit variáns” markánsabb terjedést, a „dél-afrikai” variáns bizonyos vakcinákkal és a természetes immunitással szembeni változó fokú antitest immunitás kikerülést ért el.
A „brazil variáns” mutációs portfólióját tekintve leginkább a „dél-afrikai” képességeivel bírhat, bár az erre vonatkozó vizsgálatok még zajlanak.
A vakcinák kétségtelenül a járvány ellen bevethető leghatékonyabb fegyvert jelentik.
A tüskefehérje számtalan pontjára azonban nem egyenlő mennyiségben készülnek ezek az antitestek és nem is minden ponton hatástalanítható a vírus.
Azok a mutációk lesznek tehát a leginkább kockázatosak a vakcina kikerülése szempontjából, amelyek valamelyik fontos pontját jelentik a tüskefehérjének, és amelyre eredetileg nagyon sok és nagyon hatékony semlegesítő antitest készülhet.
Többek között ilyen a „dél-afrikai” és „brazil” variánsban már megtalálható E484K kódjelű változás.
Ez lefordítva kevésbé hatékony védelmet eredményezhet a fertőzés ellen, azonban megnyugtató tény, hogy a megbetegedés lefolyását az immunrendszerünk másik nagy lába, a sejtes immunitás is szabályozza.
Az eddigi tapasztalatok és tudományos ismeretek egyelőre azt jelzik előre, hogy ez a bizonyos – beoltottaknál kialakuló – sejtes immunitás nagyon is a segítségünkre lesz, még amennyiben az antitestek egy részét el is kerüli a vírus
– írja a portfolio.hu-n megjelent írásában Kemenesi Gábor.
Vagyis lényegében versenyt futunk az idővel, és minél több idő telik el az átoltottság eléréséig, annál inkább a vakcinák ellen dolgozunk.
Forrás: portolio.hu