Kemenesi Gábor szerint ami zajlik nem véletlen, és nem is az utolsó ilyen járvány.
Az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusok ellen a dzsungelben és csúcstechnológiás laboratóriumában:
Könnyebb a kórokozókat idejekorán megismerni, mint később kapkodni.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa is így tartja.
Vajon az emberiség képes lesz levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módján, amiben viszont köszönet nem lesz?
A legtöbb virológus egyetért abban, hogy valamilyen szinten a jelenlegi koronavírus járvány is az ember műve.
Kimondva, kimondatlanul is látszik és érzékelhető:
Ha a természetbe nem tapostunk volna bele páros lábbal, ma nem lenen vírusveszély, járványhelyzet sem.
A világjárványok valamennyiszer akkor szabadultak rá a világra, amikor az ember a természet egy addig érintetlen területébe gázolt bele.
A dzsungelek mélyére való behatolás,a vadhúsok fogyasztása mind hozzásegítette a természetet ahhoz, hogy kvázi “visszavágjon” nekünk.
Ha nem vetünk véget a természet ilyen mértékű pusztításának, a mostaninál is pusztítóbb pandémiák várnak az emberiségre.
Gyakrabban fognak felbukkanni, gyorsabban terjedni és a koronavírus-világjárványnál is több halálos áldozatot fognak szedni a jövőbeni pandémiák, ha határozott intézkedésekkel nem vetnek gátat a természetes környezet megsemmisítésének, amely segíti a vírusok átugrását a vadvilágról az emberre
– figyelmeztetnek ENSZ-szakértők csütörtökön közzétett tanulmányukban.
A világszervezet Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által a biodiverzitásról és a világjárványokról készített jelentés szerint:
A trópusi erdők és más gazdag ökoszisztémák védelme érdekében tett lépések segítik lelassítani a klímaváltozást, megvédeni az állat-, madár- és növényfajokat és megelőzhetik a világjárványokat.
A Peter Daszak zoológus vezette 22 fős szakértői csoport becslése szerint akár 850 ezer olyan vírus is létezhet a természetben, amely képes lehet megfertőzni az embert is, és a világjárványok “egzisztenciális veszélyt” jelentenek az emberiségre.
Mint rámutatnak, a Covid-19 a hatodik világjárvány az 1918-as spanyolnátha óta, és valamennyit az emberi tevékenység idézte elő.
Ezen tevékenységek között van az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, a vadállatkereskedelem és -fogyasztás, amelyek révén egyre szorosabb kapcsolatba kerül az ember a vadállatokkal és az általuk hordozott betegségekkel.
A megjelenő betegségek – köztük az ebola, a zikavírus és a HIV/AIDS – zoonikusak, azaz állati eredetűek, ami azt jelenti, hogy már az előtt terjedtek az állatvilágban, hogy átugrottak volna az emberre.