A 2026-os magyar parlamenti választások közeledtével egyre élesebbé válik a politikai küzdelem, és az utóbbi hónapokban feltűnt új szereplő, Magyar Péter sokak szerint komoly fenyegetést jelent az eddig megingathatatlannak tűnő Fidesz-rezsimre.
A Tisza Párt vezetőjének gyorsan növekvő népszerűsége és lendülete nemcsak a hazai politikai elitnek okoz fejfájást, hanem egyes nemzetközi szereplők figyelmét is felkeltheti – köztük Oroszországét is.
Felmerül a kérdés: lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin aktívan beavatkozik a magyar választásokba? És ha igen, milyen eszközökkel?
Egyes elemzők szerint az orosz titkosszolgálatok már most is aktívan figyelik a magyar belpolitikát, és a Kreml számára kedvezőtlen irányba tartó folyamatokat igyekezhetnek befolyásolni – akár a radikális eszközöktől sem riadva vissza.
Digitális manipuláció: választási csalás a háttérből
Oroszország nem először kísérel meg beavatkozni demokratikus országok választásaiba.
Az amerikai 2016-os elnökválasztás, a Brexit-kampány, vagy a francia és német választások során már láthattunk példát célzott dezinformációs kampányokra, hackertámadásokra, sőt közvetlen választási rendszerbe történő beavatkozási kísérletekre is.
Magyarország digitális infrastruktúrája és választási rendszere nem tekinthető teljesen immunisnak az ilyen jellegű beavatkozásokkal szemben.
Ha a Tisza Párt valódi esélyessé válik, és a Fidesz számára kényelmetlenné válik a független hatalmi átrendeződés lehetősége, az orosz segítség megjelenése – például a választási rendszer támadásában – korántsem tűnik lehetetlennek.
Román precedens: kampány közbeni információs háború
A 2014-es romániai elnökválasztáson Victor Ponta kampánya alatt számos állítólagos orosz kötődésű dezinformációs akció futott le, amelyek célja a választók manipulálása, a rivális jelölt hiteltelenítése és a politikai káosz gerjesztése volt. Magyar Péter esetében is hasonló forgatókönyv képzelhető el: meghamisított videók, álhírek, karaktergyilkosságra épített közösségi médiás kampányok.
A Kreml számára előnyös lenne egy instabil, polarizált, belső konfliktusokkal terhelt magyar belpolitikai helyzet, hiszen az ilyen állapotban lévő országok kevésbé képesek ellenállni a geopolitikai nyomásgyakorlásnak – különösen, ha közben a Fidesz vezetése továbbra is baráti viszonyban marad Moszkvával.
Orosz titkosszolgálati módszerek: zsarolás, kompromittálás, megfélemlítés
Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSB és a GRU, hosszú múltra tekintenek vissza a nyugati politikusok befolyásolásában. Egy feltörekvő ellenzéki politikus, aki nyíltan szembemegy a status quo-val, könnyen célponttá válhat.
A kompromittáló anyagok (kompromat) megszerzése, zsarolás, lehallgatás, megfigyelés – mind olyan eszközök, amelyeket Moszkva már számos alkalommal alkalmazott.
Különösen aggasztó lenne, ha a magyar állami szervek némán vagy akár együttműködve asszisztálnának az ilyen műveletekhez – legyen szó a titkosszolgálatok részéről történő adatmegosztásról vagy az ellenzéki politikusok jogtalan lehallgatásáról.
A legszélsőségesebb forgatókönyv: fizikai likvidálás vagy mérgezés
Bár elsőre túlzónak és paranoidnak tűnhet, Oroszország elmúlt két évtizedes gyakorlata sajnos nem engedi kizárni az ilyen forgatókönyveket sem. Alekszej Navalnij megmérgezése, a brit földön elkövetett Skripal-merénylet, vagy a politikai gyilkosságok sorozata világossá teszi: Putyin rendszere nem ismer tabukat.
Egyes, nyugati szakértők szerint nem kizárható, hogy ha Magyar Péter valóban komoly fenyegetéssé válik a jelenlegi hatalmi elit és közvetve Moszkva számára is, akkor akár egy fedett művelet keretében fizikailag is félreállíthatják – legyen szó mérgezésről, balesetnek álcázott akcióról, vagy súlyos megfélemlítésről.