„Aki azt hiszi, hogy ez a háború minket nem érint, magyarokat határon innen és túl, az Csipkerózsika-álmát alussza. Keljünk már fel végre, és ne akarjuk, hogy Putyin csókjára ébredjünk fel holnap.”
„Szégyen és gyalázat, hogy Magyarországnak egy ilyen miniszterelnöke van, mint Orbán Viktor. Udvarhölgyeivel karöltve megmutatta újfent gerinctelenségét, embertelenségét”
– írta ki a Facebookra egy nyilvános posztban a többek között az Apró mesék és a Hab című filmek főszereplőjeként ismert színész, Kerekes Vica, majd pár nap múlva hozzátette:
„Aki azt hiszi, hogy ez a háború minket nem érint, magyarokat határon innen és túl, az Csipkerózsika-álmát alussza. Keljünk már fel végre, és ne akarjuk, hogy Putyin csókjára ébredjünk fel holnap.”
A magyar művészek körében szokatlan az ilyen politikai szókimondás, így megkerestük a szlovákiai születésű, Csehországban és Szlovákiában még a magyarnál is nagyobb filmsztárnak számító Kerekes Vicát, fejtse ki bővebben is a véleményét Orbán rendszeréről, Putyinról és a magyar háborús hozzáállásról.
A hvg.hu kérdezte arról, mi vezetett odáig, hogy megírja nagyon nagy port kavaró posztját.
Kerekes Vica azt mondta, hogy:
Az utolsó csepp számomra a magyar állam reakciója volt az orosz invázióra. Nagyon vártam Orbán Viktor reagálását, hiszen tudjuk, hogy szimpatizál Oroszországgal, és figyeltem, mikor szólal fel egyáltalán: nagyon sokáig csendben maradt.
Csehország és Szlovákia már régen felszólalt, mire megjött a magyar reakció is, miszerint Orbán elítéli az agressziót.
Viszont más országok régen nevén nevezték az agresszort, de Orbán a mai napig nem mondta ki Putyin nevét – mondta a színésznő.
Hozzátette:
“A másik, ami felháborított, hogy Magyarország folyamatosan azt hangoztatja, hogy mi elhatárolódunk mindentől, nekünk csak az a fontos, hogy a magyarok épségben legyenek, nem engedünk át olyan konvojokat, amelyek segíthetnének Ukrajnának a védekezésben (persze Orbán utólag több mindent megváltoztatott).
Orbán politikája arra épül, hogy a magyar egy kihalófélben lévő, támadás alatt álló nemzet, és minden áron meg kell védenünk a magyarságot.
Én határon túl születtem, nagyon pontosan tudom, milyen az, amikor meg kell védened a magyarságodat, hogy az lehess, aki vagy – gondoljunk csak a Mečiar-érára –, így talán máshogy hangzik az én számból, ha azt mondom: el kellene végre felejtenünk, hogy mi mindig áldozatok vagyunk.
Óriási szomorúság a lelkemben, hogy megint csak magunkra gondolunk: „mi lesz velünk, magyarokkal?” Pedig egy csomó ország benne van ebben a helyzetben, ott az EU, a NATO.
Mi, magyarok nem vagyunk egyedül. Ukrajna van egyedül, az orosz agresszióval szemben.”