Szerintetek “kinek van itt igaza”? Hol a határ és igazságos-e a büntetés, amit Szoboszlai Barnára kiróttak?
Szoboszlai Barna kesznyéteni gazda azt követően, hogy harminc kilogramm uborkát elvittek a kertjéből, a veteményes köré paradicsomkarókra tekert vezetéket húzott ki, amelybe este tíz és hajnal öt között áramot vezetett. Állítása szerint egy táblát is kitett: „Árammal védett terület”.
Először akkumulátorról működtette a villanypásztort. Csak akkor vezetett 220 voltos áramot a drótba, amikor az akkumulátort is ellopták.
Minden erőfeszítése ellenére 2008. június 30-án ismételten betörtek hozzá lopni. Három helybéli férfi hatolt be a kertbe, hogy uborkát szedjen. Mindhármukat megrázta az áram. A 46 éves V. Zoltán a helyszínen életét vesztette, társai megsérültek, egyiküknek a kezén több ujját amputálni kellett.
Szoboszlai Barna kesznyéteni gazda azt követően, hogy harminc kilogramm uborkát elvittek a kertjéből, a veteményes köré paradicsomkarókra tekert vezetéket húzott ki, amelybe este tíz és hajnal öt között áramot vezetett. Állítása szerint egy táblát is kitett: „Árammal védett terület”.
Először akkumulátorról működtette a villanypásztort. Csak akkor vezetett 220 voltos áramot a drótba, amikor az akkumulátort is ellopták.
Minden erőfeszítése ellenére 2008. június 30-án ismételten betörtek hozzá lopni. Három helybéli férfi hatolt be a kertbe, hogy uborkát szedjen. Mindhármukat megrázta az áram. A 46 éves V. Zoltán a helyszínen életét vesztette, társai megsérültek, egyiküknek a kezén több ujját amputálni kellett.
Az áramütés következtében meghalt férfi özvegye a bíróság előtt kijelentette:
Ha lopnak, akkor nem áramot kell vezetni a kerítésbe, hanem feljelentést kell tenni.
Egy kesznyéteni idős férfi tanúvallomásában elmondta, hogy a faluban évek óta rendszeresen lopnak. Tőle állatokat is loptak, míg a fakerítést tüzelőnek vitték el. A helyette feltett alumíniumkerítést szintén ellopták. A tanú közölte:
Az emberek inkább nem csinálnak semmit, mert így nincs mit elvinni tőlük. Aki megműveli körülkerített kertjét és kutyát vesz, annak a kutyája nem lesz hosszú életű, mert megmérgezik.
Szoboszlai Barna azt felelte az áramcsapást szenvedett férfi özvegyének, hogy
ha nem másznak át három kerítésen, akkor nem ütötte volna agyon.
A vádlott és a felesége is megerősítette, többször kiírták, hogy áram van a kerítésben. Többen tudtak róla, köztük az áramcsapást szenvedett férfi édesanyja is, hiszen szomszédok voltak, és rendszeresen átjárt hozzájuk.
A nyomozás során kiderült, hogy a vádlott rendelkezett alapvető villanyszerelési ismeretekkel, de nem mérte fel tettének súlyosságát.
A bíróság azt is figyelembe vette, hogy az elkövetők előre kitervelten, több ingatlan kertjén áthaladva próbálták eltulajdonítani a zöldségeket, és az elektromos védelem létezésével is tisztában voltak.
A másodfokú tárgyaláson újabb csörtét vívott egymással a vádhatóság és a védelem képviselője. Az ügyész cinikusnak nevezte a védelem első fokon tett azon kijelentését, miszerint a haláleset és a sérülés felfogható foglalkozás körében elszenvedett balesetnek is, hiszen az áldozatok bűncselekményekből éltek. Szerinte a tolvajok is a szegénység áldozatai. Az ügyvéd erre így riposztozott:
Szerencsétlen áldozatok valóban annyira el voltak keseredve, hogy a gyerekek nevelésére kapott segélyt egyetlen éjszaka alatt eljátékgépezték, elitták, majd az olyan becsületes emberekhez törtek be, akik még művelték a kertjüket.
Az igazságügyi szakértő a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy arra nincs szabály, hogyan kell az áramot a magánportán belül vezetni, vagyis a saját házában, kertjében oda és úgy vezeti el az áramot a tulajdonos, ahová és ahogyan akarja. Az is kiderült, hogy a Szoboszlai által kiépített rendszerben nyugalmi helyzetben nem volt áram, csak akkor, ha ahhoz hozzáért valaki, és zárta az áramkört.
A szakértő arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy mindhárman hozzáértek a vezetékhez, de csak az egyikük halt meg, kifejtette: az áramütésre való reagálás függ az életkortól, az egészségi állapottól, a bőr vastagságától, és még számos tényezőtől.
A kesznyéteni uborkásgazda elleni ítéletet általában megnyugvással fogadta a közvélemény. Akadt a sajtóban azonban néhány olyan markáns álláspont, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a jogerős ítéletet.
Révész Sándor, az egykori Népszabadság publicistája például ezt írta:
A márciusi ítélet bátorítja az áram használatát, mert azt üzeni: ilyesmiből emberhalál esetén sem lehet bajod, ha nem te vagy a roma, hanem az áldozat. Még meg is dicsőülsz, mint a kesznyéteni Barna bácsi a médiának abban a részében, mely ugyanazt a hatalmat támogatja, mint a társadalom nagyobbik része. Így kerül a megfelelő mag a megfelelő talajba. A gondatlan emberölők után a gondosan, tervszerűen gyilkolók is ki fogják vívni a nekik járó társadalmi elismerést. Mert ez így logikus.
És egy érdekes és fontos részlet:
A firkászok próbálták megkeresni azokat, akik – népszabós szóhasználattal – “áldozatai” voltak az áramütésnek. A fogát otthagyó Veres Zoltán veje, Irhás Iván egy kis házban él az egyik faluszéli utcában, de szomszédai azt mondják, napok óta nem látták, talán rokonoknál lehet (de esélyesebb, hogy börtönben – a szerk.).
Takács Richárd, a másik “sérült” előzetes letartóztatásban ült: ő az egyike annak a négy támadónak, akik 2012 januárban úgy megvertek egy nyolcvankét éves idős asszonyt Kesznyétenben, hogy később belehalt sérüléseibe.
A vélemény szabad. A lap tudósításából azonban, amelyre a publicisztika épült, éppen a lényeg hiányzott, mégpedig a bíró indoklása, hogy miért enyhítette az elsőfokú ítéletet. Nevezetesen:
a vádlott célja nem más életének a kioltása volt, hanem saját kertjének védelme;
akkor is a javait akarta védeni, amikor kutyákat vásárolt, de azokat megmérgezték;
szögesdróttal erősítette meg kertje kerítését, de azon is átmásztak;
majd a kerítésen belüli konyhakertjét vette körül dróttal, amelybe áramot vezetett, de ellopták az akkumulátorát;
mindezek után vezetett 220 voltos áramot a drótba, de ezt közhírré tette a településen, és figyelmeztető táblákat is elhelyezett;
az akkumulátor után azonban a figyelmeztető táblákat is ellopták;
a sértettek nem érhettek véletlenül hozzá a vezetékhez, azt megelőzően a szomszédos telkek két kerítésén és a vádlott szögesdróttal megerősített kerítésén is át kellett mászniuk;
a vádlott hiába kért többször segítséget a sorozatos lopások miatt a körzeti megbízottól;
hiába szorgalmazta a hatóságoknál éjszakai őrség megszervezését.
Vagyis a jogerős ítélet nem egy-két tetszőlegesen kiragadott körülményt, hanem az ügy összes körülményét mérlegelte. Az ítélkező bíró, ha reagálhatna a bírálatra, ahogy nem reagálhat, akár Winston Churchillt is idézhette volna:
Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.
Forrás: Index