Sok génszerkesztésben érdekelt cég és kutató hangoztatta, hogy elkerülhetetlen hogy az EU lépjen.
Hát lépett is.
Szélesre tárná a kaput a génmódosításnak az EU, ami miatt minden kenyér ilyen búzából sülhet, ám mégsem hívhatjuk majd GMO-nak – állítják.
Az Európiai Bizottság nyakig benne van és egyre inkább szorgalmazza a GMO lobbi azt, hogy az EU nehogy lemaradjon a legújabb génmódosítási, szerkesztési technológiákról.
És hogy majd mennyire jó lesz nekünk, amikor hamarosan kvázi laborkenyeret ehetünk, mely olyan búzából készül majd, amit előállítottak.
Ki mit gondol, mennyire meszire fog ez vezetni?
Vajon egy teljesen elrákosodó nemzedék tanúi leszünk, vagy egy hatalmas mezőgazdasági forradalomnak?
Egyáltalán, a kettő kizárja-e egyást?
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság.
Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani.
Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát.
A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Az EU tervei mindent megváltoztatnak.
A lépéssel bizonyos esetekben kivennék ezeket a genetikailag módosított élőlényekre (GMO) vonatkozó, rendkívül szigorú és aprólékos engedélyezési folyamatot előíró, utoljára 2001-ben frissített szabályok hatálya alól.
Emellett mindenki számára elveszne az a lehetőség, hogy nemet mondjanak, még az engedélyezési procedúrát teljesítő GMO-kra is.
Utóbbi lehetőséggel egyébként 17 állam élt eddig – köztük Magyarország, amely egyenesen az Alaptörvénybe írta bele a tiltást.