Idegméreggel permetezett lakosság?
Azért készítették a videót, hogy minél több emberhez eljusson az, hogy mekkora pusztítást okoznak a fejünk felett, FOGALMUNK SINCS RÓLA, mit szórnak szét a fejünk felett.
Debrecen az idén jócskán kapot a kémiai “szúnyoggyérítésből”, ennek eredményét mutatta be a film.
Kántás Zoltán szerint már maga az elnevezés is megtévesztő, mert főként katicák, legyek, fürkészdarazsak, szöcskék és beporzók esnek áldozatul az idegméregnek, hiába történik akár éjjel (autóból), vagy naplemente idején a beavatkozás.
Azért készítettem a videót, hogy minél több emberhez eljusson az, hogy mekkora pusztítást okoz ez az elavult repülőgépes permetezés, ami mellesleg az EU-ban már nincs is engedélyezve.
Ráadásul a szúnyogok számához nem sok köze van.
Nincs szúnyog, de lesz zenei fesztivál? Jöhet a repülő, örüljön a választópolgár. Sok a szúnyog?
Akkor is jöhet a repülő. Utána nincs sok szúnyog? De!
– fejtegette bejegyzésében az állatbarát, aki szerint évről évre megismétlődik a dolog.
Azt is hozzátette, hogy országszerte újra és újra megismétlődik az ökoszisztéma pusztítása a mérget szóró járművekből.
De mit is mondanak erre a szakemberek?
Dr. Soltész Zoltán elmondta, hogy a légi irtás sokkal ártalmasabb, mivel óriási az elsodródása.
A köd ugyanis lassan, órák alatt száll alább, és akár egy kisebb szellő is képes több száz méterre, esetleg kilométerre elhordani, így védett területekre is eljuthat az irtószer.
Az Európai Unió felülvizsgálta az irtószereket, és 2020-tól egyik sem kapta meg az engedélyt arra, hogy légi úton juttassák ki.
Ennek ellenére láthatunk fejünk felett elszálló szúnyogirtó repülőt, mert az országos hatóságok indokolt esetre hivatkozva egy évben 180 napra engedélyezhetik az anyagok légi kijuttatását.
Lehet olvasni arról, hogy a kémiai irtószerek 0,1%-os hatásfokkal irtják a szúnyogokat.
Ez azt jelenti, hogy 1000 elpusztult rovarból csupán 1 csípőszúnyog. Zoltán elmondta, hogy ennek a megállapításnak a forrása egy viszonylag régi vizsgálat abból az időszakból, amikor még más szereket használtak. Összességében azonban valószínűleg a mai anyagok is hasonló hatékonyságúak, ami elszomorító pusztítást jelent.
A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra, illetve a mérgezett rovarokat elfogyasztó madarakra, hüllőkre, emlősökre is károsan hat.
Az emberre is veszélyes lehet?
Többször felmerült már és évek óta parttalan vita van arról, hogy vajon milyen mértékben lehet hatással akár a nagyobb testű emlősökre, így az emberre is.
Mivel a hatóanyag igen kis koncentrációban van jelen, emberre közvetlenül nem veszélyes.
Ettől még nem érdemes légzőgyakorlatokat végezni, miután elhaladt mellettünk a gyérítő autó.
De azt is meg kell jegyezni, hogy a deltamethrinről laboratóriumi tesztelés során kiderült, hogy gyermekeknél fokozhatja a hiperaktivitás kialakulását.
Egyébként ezt a szert a mezőgazdaságban is használják, itt azokra a legveszélyesebb, akik közvetlenül érintkeznek vele, azaz például a permetezést végző személyekre.