Ti egyetértetek ezzel? Tény, hogy mindig is szerettünk katonáskodni, főleg világháborúkban mindig a rossz oldalra állni…?
A magyar kormány Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre; Magyarország továbbra is a béke pártján áll a jelenlegi külpolitikai helyzetben, de a békéhez erő kell, az erőt pedig haditechnikáink és katonáink garantálják
– mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Székesfehérváron.
Vagyis summázva:
Békét akarnak, békét akarunk, de ehhez lehet hogy egy háborúban kell azt megvédeni.
Micsoda paradox, ez olyan, mint a háború a békéért…
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a székesfehérvári Fricsay Richárd regionális katonazenekari fesztiválon, a város Zichy ligetében arról beszélt, hogy:
A királyok városában 8. alkalommal köszönthetik a regionális katonazenekari fesztivált.
Hozzátette, hogy nem is lehetne méltóbb helyszíne a rendezvénynek, mint Székesfehérvár, a magyar hadtörténelem kiemelkedő települése, amely büszke katonaváros.
„Nagyapám, Szalay Kázmér huszárhadnagy is e városba vonult be lóháton mint új helyőrségébe a 13. Jász-Kun Huszárezreddel 1912-ben Galíciából” –
mondta a miniszter.
A honvédelmi tárca vezetője kiemelte, hogy a magyar nemzet köztudottan katonanemzet, fegyverrel foglalt hazát és azzal is védte meg.
Arról nem esik szó, hogy ma már olyan jelentősen megváltoztak a viszonyok, hogy hadra fogható fiatalokat sem nagyon tudnánk egy esetleges háborúban felmutatni, még csak lehetséges ágyútölteléknek sem.
Ki mit gondol ezekről a kijelentésekről?