A magyarok “vérében van” ez a fajta védettség a kórral szemben? Úgy néz ki, hogy tényleg hatásos lehet. Végre megvan az első reménysugár?
„Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel”
– írják az összefoglaló szerzői, dr. Szijjártó László, dr. Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor.
„Összehasonlítottuk a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID–19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban.
Munkahipotézisünk, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID–19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban.”
A BCG oltás kedvező hatásáról több cikk is született az elmúlt hetekben.
A Nature egyik cikkében azt elemezték, hogy a beviteli mód – intradermális, intravénás vagy inhalációs út – miként hat a BCG-vakcina által kifejtett védelemre.
A PharmaOnline azzal foglalkozott, hogy a klasszikus Calmette-Guérin vakcina vagy BCG-vakcina modern variánsa egyfajta könnyen elérhető megoldás lehet, ami optimális esetben segíthet a koronavírus-fertőzés kivédésében.
Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben – leegyszerűsítve – azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV–2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.
Miként adhat védelmet a védőoltás?
Egyelőre nem tudjuk pontosan meghatározni, mert ezzel a koronavírussal még nem volt előzetesen vizsgálat – állítja a szakember.
Azt, hogy a koronavírussal szemben mégis valamilyen védettséget adhat a BCG, onnan tudhatjuk, hogy ha megnézzük, melyek azok az országok, ahol rendszeresen, évtizedek óta oltanak BCG-vel:
Ott ugyanis jóval kedvezőbbek a megbetegedési adatok és a halálozási arány is alacsonyabb.
Mivel idehaza is BCG-vel oltanak már nagyon régóta, ráadásul kötelező jelleggel, így a magyarok “vérében” van ez a fajta védettség.
Valamennyi tudós véleménye az, hogy a BCG-oltottság és a koronavírus betegség lefolyása között van valamilyen összefüggés.
A szakember elmondta, hogy nem csak az 1954-ben és azután született babákat oltották be, hanem az iskolások nagy részét is, ezen kívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a TBC jobban elterjedt, tehát valószínűleg 1954 előtt születettek is kaptak védőoltást.
A szakember azt javasolja, hogy azokban az országokban, ahol nem oltottak be szinte senkit, triviális, hogy oltsunk be mindenkit, és olyan nagy bajt nem okozunk vele. A BCG-védőoltásnak viszonylag kevés a szövődménye.
A világ különböző részein már elindultak a BCG-oltással kapcsolatos kutatások, és ezek fognak választ adni többek közt arra a kérdésre is, hogy kell-e újraoltani egyes korosztályokat.
Ezzel ugyanis milliók életét lehetne a jövőben megmenteni.