Szaporodóképes vektorvírus miatt nem engedélyezte a brazil egészségügyi szabályozó, az Anvisa a Szputnyik-V vakcina alkalmazását az országban – írja a CTV News a brazil hatóságok prezentációjára hivatkozva.
Az Ad5 vektorvírus rekombinációs esemény során újra visszanyerte a szaporodási képességét, ami azt jelenti, hogy képes lehet betegséget okozni a szervezetben.
A vektorvakcinák a harmadik generációs vakcinák közé tartoznak. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így elméletben a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént. A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát. Az orosz Gamaleya Intézet egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett, ebben az esetben a vakcina két dózisában két különböző adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26).
Mindkettő nem elölt formában náthát, megfázást okozhat.
Az Anvisa az Ad5 vektornál talált problémát a vizsgálat során, amelyet az oroszok a második oltásban használnak. A vakcinagyártás során az Ad5-ből el kell távolítani az E1 és E3 gént, amelyek a vírus szaporodásában játszanak szerepet. Ha ezt a vírus örökítőanyagából eltávolítják, akkor az nem képes tovább replikálódni a szervezetben. Dr. Angela Rasmussen, a Georgetowni Egyetem virológusa Twitteren magyarázta meg, mit találtak a brazilok: az Ad5 vektorvírust vizsgálva rájöttek, hogy képes plakkokat képezni az A549 tüdősejteken, ami azt jelenti, hogy replikálódik. Ez elméletileg lehetséges úgy is, hogy a gyártó nem törli ki az E1 gént, de ezúttal úgy tűnik, a probléma rekombinációval jött létre. Ez viszont a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint azt jelenti, hogy a vírus már nem ugyanaz, mint ami a rekombináció előtt volt, tehát megváltozik maga az adenovírus is.
A Szputnyik-V-vel korábban is akadt már probléma, a szlovákok például azért dobták vissza, mert más összetételű vakcinát kaptak, mint ami (az egyébként The Lancet tudományos folyóiratban szabályosan publikált) klinikai kutatásokban szerepelt. Ez a probléma itthon is felmerült, az Európai Gyógyszerügynökség pedig a biztonságosságról nem kapott elég adatot ahhoz, hogy engedélyezze az oltást.
Az AFP szerint a vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet visszautasította a vádat. Gyenyisz Logunov igazgatóhelyettes kijelentette, hogy a sajtóban megjelent információknak semmi köze nincs a valósághoz – írja az MTI.
Az, hogy a braziloknak küldött vakcinákban szaporodóképes adenovírus volt, még nem jelenti azt, hogy a hazai vakcinákban is az van, de mivel a replikációs képességet a vírus rekombináció útján nyerte vissza, nem lehet kizárni sem. Az Ad5 egyszerű náthát okoz, így alapvetően nem azzal van a probléma, hogy a beoltottaknak bármi komolyabb bajuk lenne tőle, inkább azzal, hogy
ha a vakcinatájékoztatóban nincs leírva a reprodukció lehetősége, az jogilag és etikailag elég aggályos,
előfordulhat, hogy kevésbé hatásos miatta a vakcina a koronavírus-ellen, mint ami a fázis 3-as klinikai kutatásból kiderült.
A témával kapcsolatban megkérdeztük az OGYÉI-t, az alábbi kérdéseket tettük fel nekik:
Itthon vizsgálták-e azt, hogy az Ad5 adenovírus képes-e szaporodni a beoltottak szervezetében?
Igazak voltak-e a sajtóhírek, hogy más összetételű vakcina érkezett hazánkba, mint amit a klinikai kutatásokban használtak az oroszok?
Megvizsgál-e az OGYÉI vagy az NNK minden beérkező szállítmányt a Szputnyik-V-ből?