Magyarország „mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére.”
Aszódi Atila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.
Amióta Oroszorság elindította az Ukrajna elleni invázióját, nemcsak a háború miatt aggódhatunk, hanem azért is, hogy mi fog történni a szomszédunkban található atomerőművekkel.
Az orosz csapatok először a csernobili, majd a zaporizzsjai atomerőművet is elfoglalták. Utóbbit – ami nem mellesleg Európa legnagyobbja – ráadásul úgy, hogy tűz ütött ki az erőműben a támadás során.
Aszódi Atila nukleáris szakértő nemrég a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: mindenkinek összeszorul a gyomra, ha arra ébred, hogy egy atomerőmű érintett a harcokban.
A szakember most Láncreakció nevű blogján azt is megírta, mi a teendő, ha a körülmények nagyon balszerencsés alakulása folytán jelentős mennyiségű radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény következne be.
A szakember bejegyzése elején rögtön kiemelte:
„olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő vízhűtésű vízmoderálású reaktorokban.”
Ennek oka, hogy az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincsen meg az a kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, mint ami Csernobil esetében jelen volt, valamint nincs bennük grafit, ami hosszú ideig képes lenne égni.
Ezeknek a reaktoroknak a moderátora a víz.