Kiderült hogy ő maga sértette meg az ország szuverenitását, nem is akárhogy!
Recskó Wolf Zsolt írását közöljük, változtatás nélkül:
A Válasz Online szerint Orbán Trump és Meloni kérésére támogatta a magyarellenes és neofasiszta George Simiont a romániai elnökválasztáson.
Ez azt jelenti, hogy az ország szuverenitását féltő Orbán Viktor külföldi államok vezetőinek nyomására az erdélyi magyarokat gyűlölő és fenyegető, „Trianont” éltető elnökjelölt mellé állt Magyarországgal és az erdélyi magyarokkal szemben.
Ez a Btk. alapján a hazaárulást is felveti egy miniszterelnök részéről, de mindenképp a szuverenitás feladása.
Orbán idegen államok érdekeit helyezte Magyarország, az erdélyi magyarok, a szuverenitás elé, emellett a romániai magyar kisebbség sorsánál és helyzeténél fontosabbnak tartotta az ideológiai szempontokat, hogy Romániában is neofasiszta elnök kerüljön hatalomba, akkor is, ha az erdélyi magyarok rosszabb helyzetbe kerülnek, jogaik csökkennek és üldözik őket.
Ez mindent elmond Orbán „nemzeti” elkötelezettségéről. Orbán fasiszta internacionalizmust szolgál, az antidemokratikus, illiberális fasiszta ideológia terjesztését a magyarság érdekei fölé helyezi, emellett Magyarország és a határon túli magyarok sorsát az amerikai elnök és az olasz miniszterelnök akaratának, kérésének és/vagy utasításának rendeli alá.
Ezzel egyidőben „átláthatósági törvény” néven Magyarország szuverenitásának védelmére hivatkozva fenyegeti a rezsimtől független sajtót és civil szervezeteket, ha azok külföldi támogatásban részesülnek.
Mint a konkrét eset mutatja, az átláthatóság nem azt jelenti, hogy ki milyen külföldi támogatásban részesül, mert az nyilvános és tudható.
Az „átláthatóság” azt jelenti, hogy ki milyen utasításokat kap bárkitől, ki irányítja, ki kinek engedelmeskedik, függetlenül attól, hogy ezt ideológiai alapon, támogatásért vagy önként teszi.
Az „átláthatóság” azt jelenti, hogy az ilyen nemzetellenes döntések mögött ki áll, ki az, akinek az akaratát teljesíti valaki Magyarországon.
A konkrét esetben csak az eset után és véletlenül derült ki, hogy Orbán Magyarországot Trump, Meloni és az illiberális fasiszta ideológia (világforradalom) céljainak rendelte alá, s nem szuverén döntés hozott, amelyben a magyar érdekeket képviselte volna. Hasonlóan kellene tudni, hogy Orbán konkrétan kinek rendeli alá az EU-ellenes politikáját is.
Mert Orbán EU-ellenes politikája nyilvánvalóan Magyarország érdekei ellen valók, ahogy az EU-ban és a NATO-ban az orosz háborús érdekek egyértelmű képviselete is.
Átláthatóság az lenne, ha hasonlóképpen megtudhatnánk, hogy Szijjártónak milyen utasításokat adnak Moszkvában az orosz titkosszolgálatnál és az orosz külügyben az igazi főnökei.
Ahogy az is az átláthatóság része lenne, hogy a Szijjártó által közvetített vagy közvetlenül a Kremltől kapott utasításokat Orbán mikor, mennyiben és miért hajtja végre. Az átlátható állam működéséhez és a szuverenitás védelméhez ezek az információk tartoznának, nem a demokratikus Nyugat demokráciát, emberi jogokat, sajtószabadságot segítő támogatásai.
De az is az átláthatóság része lenne, hogy a kínai kommunista diktatúrával folytatott testvéri, baráti kapcsolat, a Magyarország kárára folytatott üzletelés milyen megállapodás alapján történik, kinek az érdekeit szolgálja Kína európai terjeszkedése, Magyarország akkumulátor szemétlerakóvá alacsonyítása, a nyilvánvaló korrupcióról nem beszélve.
Az „átláthatósági” törvénnyel fenyegetett sajtó éppen ezt az átláthatóságot szolgálja, és éppen ezért jelent veszélyt a diktatórikus hatalomra, amely átláthatatlan módon működik és szolgál ki idegen érdekeket. Az átláthatóságinak nevezett törvény éppen az átláthatóság ellen készült, hogy a sajtó ne tehesse azt, ami a dolga, ne védhesse az átláthatóságot.
A demokratikus normákat támogató nyugati pénzekkel nem járnak kérések, utasítások és nyomásgyakorlás.
A kedvezményezettek nem külföldi adományozók akaratát hajtják végre, hanem a saját törvényben meghatározott dolgukat végzik, az alaptörvénnyel összhangban.
Ezért a külföldi támogatás önmagában nem jelent szuverenitás problémát.
Ellenben, amit Orbán tesz, az súlyos szuverenitási és büntetőjogi kérdés. Az átláthatóság hiánya ebben az esetben valóban a nemzetbiztonságot és szuverenitást fenyegeti.