Dr. Lenkei Gábor közleménye a koronavírussal kapcsolatban: a vitaminok fontossága kiemelt most

“A Magyar Tudományos Akadémia Professzora is kiállt a vitaminok fontossága mellett a koronavírus elleni küzdelemben…”

Bővebb információk a koronavírussal kapcsolatban:Harmadik rész

Bővebb információk a koronavírussal kapcsolatban

A Magyar Tudományos Akadémia Professzora is kiállt a vitaminok fontossága mellett a koronavírus elleni küzdelemben

2020 március 9-én, hétfőn jelent meg a MOK (Magyar Orvosi Kamara) honlapján egy kiváló magyar orvosprofesszor, Dr. Csaba György, az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja által közzétett állásfoglalás a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek szerepéről és fontosságáról a koronavírussal szembeni védekezésben.

Boldog vagyok, hogy egy ilyen nagyszerű tudós állt ki ezek mellett.

Én lerövidítettem az eredeti közleményt, kihagyva belőle a nehezen érthető részeket.

A kihagyhatatlan idegen szavak mögé zárójelbe, dőlt betűkkel odaírtam a magyar jelentésüket.

A teljes cikk, eredeti formájában elolvasható a MOK honlapján. Itt.
https://mok.hu/koronavirus/tajekoztatok/van-e-eredmenyesebb-modszer-a-szappanos-kezmosasnal-az-uj-koronavirus-ellen?

A közlemény az alábbi címmel jelent meg:

Van-e eredményesebb módszer a szappanos kézmosásnál az új koronavírus ellen?

A honlap ezzel a felvezetéssel tette közé a professzor úr írását:
Dr. Csaba György professzor emeritus* Kollégánk bocsátotta rendelkezésünkre szakmai véleményét, amelyet közkinccsé teszünk úgy kollégáink, mint a lakosság számára. Munkáját köszönjük!
(*Megjegyzés: a professzor emeritus olyan kitüntető rang, amit nyugalomba vonult professzorok kaphatnak meg korábbi munkásságuk, életművük elismeréseként.)

Íme a kivonat a professzor úr írásából:

A koronavírus hozzánk is megérkezett és mi, bár megpróbálunk elbújni előle önkéntes vagy hivatalos karanténnal, lényegében feltartott kezekkel várjuk a támadását.

Mert minek lehet nevezni, ha hivatalban lévő, egyébként tudós orvosok első tanácsként egy légi úton, cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség esetében a melegvizes, szappanos kézmosást emelik ki, és nem az immunrendszer támogatását, holott ezen rendszer felelős az agresszor (agresszor = a támadó vírus) elhatárolásáért és elpusztításáért.

Az immunrendszer felpörgethető (stimulálható) bizonyos molekulák által, amelyek közül a legismertebbek egyes vitaminok és nyomelemek.
A vitaminok, amelyek hivatalosan nem tartoznak a gyógyszerek közé (táplálékkiegészítők, éppen ezért a gyakorló orvosok többsége által lenézettek) jelentős része képes a veleszületett immunitás erősítésére, aminek alapvető jelentősége lehet az oltással meg nem előzhető vírusbetegségek elleni védekezésben.

Ezek a vitaminok a következők:

C-vitamin (aszkorbinsav).

Többek között a C-vitamin azonosításáért kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert 1937-ben.

A légúti fertőzések elleni védelemben játszott szerepére egy másik Nobel-díjas, Linus Pauling irányította a figyelmet mintegy 50 évvel ezelőtt, és immunrendszer-stimuláló hatása azóta is sokszorosan bizonyított, illetve többek által vitatott.

A C-hipovitaminózis (C-hipovitaminózis = a rendelkezésünkre álló C-vitamin mennyisége nem elegendő) esetében a nátha súlyosabb formában jelenik meg, és hosszabb ideig tart, ugyanakkor a preventive (preventive = megelőzésként) alkalmazott C-vitamin-kúra ritkította a megjelenését és csökkentette a fennállásának tartamát.
Mindezt valóban nagy esetszámú vizsgálatokban bizonyította elsőként Pauling, majd sokan mások.

C-vitamin megadózisaival 85%-ban lehetett megelőzni nátha és influenza kialakulását és csökkenteni a betegségek súlyosságát, különösen gyerekekben.
Ha a vitamin adagolását cinkkel kombinálták, a hatás még kifejezettebb volt.

D-vitamin

Hiánya fertőző betegségek iránti fokozott fogékonyságban mutatkozik meg.
A D-vitamin hiánya növeli a légúti fertőzések mennyiségét.

E-vitamin

Idős emberekben véd a légúti fertőzések ellen, csökkenti a nátha előfordulását és általában a fertőző betegségek előfordulását, mintegy 30%-kal.
Hiánya csökkenti az immunrendszer működését, ami pótlásával helyreállítható. Növeli az immunrendszer hatékonyságát, főleg idősekben.

Cink

A cink csökkenti a nátha előfordulását és időtartamát, mivel pozitív irányban szabályozza az immunrendszert.

Szelén

Szelén hiánya esetében az influenzavírus fokozott patogenitású (fokozott patogenitású = erősebb kórokozó hatással bíró) változattá alakul, miközben a szelén többlete javítja a vírusbetegségek gyógyulásának esélyeit.
Szelén és cink együttes adagolása elősegíti az immunsejtek működését.

Összefoglalás:

A néhány – a cikkek tömegéből válogatott – adat (lásd a legvégén a professzor úr által felhasznált szakirodalmat) csak felhívja a figyelmet a vitaminok és nyomelemek fontosságára az immunrendszer támogatásában.
Itt van az idő, hogy a vitaminok és mikroelemek (az említett cink és szelén, valamint a többi nyomelem) az őket megillető – fontos – helyre kerüljenek a gyógyítás fegyvertárában.
Valószínűleg több vitamin és mikroelem játszik szerepet az immunrendszer szabályozásában (stimulációjában), mint amennyi a jelen cikkbe belefért.
A rendelkezésre álló ismeretek is jelzik azonban, hogy a szervezet saját védekező rendszerének támogatása járható út a betegségek elkerülésére.
Eddig tartott a professzor úr közleményéből idézett rész. Amint említettem, a teljes írás elolvasható a Magyar Orvosi Kamara honlapján.
Az én hozzáfűzni valóm:
Professzor Úr!
Hálásan köszönöm!
Mindannyiunk nevében.
Budapest, 2020. március 16.
Professzor úr a közleményéhez az alábbi szakirodalom-listát is csatolta:

Válogatott irodalom (az összefoglalások a PubMed-ben megkereshetők):

1. Johnston CS et al. Nutrients, 2572-2583 (2014)
2. Douglas RM et al. Cochrane Database Syst Rev CD000980 (2004)
3. Gorton HC, Jatvis K. J Manipulative Physiol Ther 22, 530-533 (1999)
4. Hemila H. Scand J Infect Dis 26, 1-4 (1994)
5. Hemila H. Int J vitam Nutr Res 67, 329-335, 1997
6. Hemila H, Med Hypotheses 52, 171-178, 1999
7. Maggini S. et al. J Int Med Res 40, 28-42, 2012
8. Laaksi I. Proc Nutr Soc 71, 90-97, 2012
9. Cantorna M. Infect Immun 84, 3094-3096, 2016
10. Bartley J. J Laryngol Otol 124, 465-469, 2010
11. Bartley J, Expert Rev Anti Infect Ther 8, 1359-1369, 2010
12. Pham H et al. Int J Environ Res Public Health 16, 2019
13. Laaksi I et al. Am J Cli Nutr 86, 714-717, 2007
14. Zittermann A, et al, Eur J Med Res21 14, 2016
15. Xiao L. et al. Br J Nutr 114, 1026-1034, 2015
16. Mao S, Huang S., Scand J infect Dis 45, 696-702, 2013
17. PLoS One 8, e 65835, 2013
18. Wintergerst ES, et al. Ann Nutr Metab 51, 301-323, 2007
19. Meydani SN, Ann N.Y. Acad Sci 1031, 214-222, 2004.
20. Lee GY, Nutrients 10, 2018
21. Lewis ED, IUBMB 71, 487-494, 2019
22. Pekmezci D. Vitam Horm 86, 179-215, 2011
23. Valentiner-Branth, Ugeskr Laeger 174, 36-38, 2012
24. Gammoh NZ, Rink L. Nutrients 9, 29,2017
25. Borel P et al. Crit Rev Food Sci Nutr 55, 1193-1205, 2015
26. Granger M, Eck P. Adv Food Nutr Res 83, 281-310, 2018
27. Steinbrenner H et al. Adv Nutr 6, 73-82, 2015.
28. Ferencik M, Ebringer L. Folia Microbiol (Praha) 48, 417-426, 2003
29. Csaba G, Acta Microbiol Immunol Hung 66, 1-17, 2019
30. Csaba G, Orv Hetil 159, 1655-1663, 2018
31. Csaba G., Riv Biol 100, 461-474, 2007.

Forrás: Dr. Lenkei Gábor Facebook oldala